Újabb rekordmélypontokat ütött a forint pénteken az euróval szemben 383 környékén, majd megint visszaütötték a 380-as kulcsszint irányába. Ez az ugrabugrálás 380 körül megszokottá vált, mióta kitört az orosz–ukrán háború, miközben a kilengések egyre gyengébb szintekre viszi az árfolyamot.
Frissítés: 13 óra után már 384 forint főlé nőtt az euró árfolyama a bankközi devizapiacon, az euró-dollár árfolyam pedig 1,10 alá csökkent, 2020 óta először.
A forint el nem szabadult, a gyengülő trend fokozatos, technikai akadályok előtte a rekordszinteken nincsenek, de hatalmas gyengülésnek a befektetők nem látják okát, és a friss elemzői előrejelzések szerint akár hetek alatt eltisztulhatnak a viharfelhők a közép-európai devizapiacok fölül.
Az év korábbi szakaszában a jegybanki kamatemelések támogatták a régió devizáit, és ez a felhajtó erő most is működik, sőt a héten a magyar és a lengyel jegybank hozzáadta azt az ígéretet, hogy készek a devizapiacon is megtámogatni viharvert devizáikat (és Prágában sem kizárt az intervenció).
Mindez azonban a jelek szerint arra elég, hogy csökkentse a nyomást, de teljes mértékben ellensúlyozni eddig nem tudta. Nem is csoda, hiszen a háború kimenetele nem ismert, záporoznak a gazdasági szankciók, és a térképre pillantva a világ másik felében is azonnal látható, hogy Közép-Európa szomszédos Ukrajnával.
Ugyancsak negatív rövid távon, hogy a háború növelte az inflációs nyomást Európában, emiatt felszökött a kockázata, ami azon is látszik, hogy a dollár az 1,1-es ellenállási szintet döngeti az euró ellenében, miközben a zöldhasút az is támogatja, hogy már csak másfél hétre vagyunk a Fed márciusi ülésétől, amelyen az amerikai jegybank várhatóan elkezdi felpumpálni kamatait.
A régió devizái közt egyedül a lej nem zuhant a háború következtében, ami kis forgalmú és a jegybank menedzseli az árfolyamát. A legnagyobb csapások a forintra és a złotyra záporoznak, ami szintén nem csoda, hiszen ezek a régió magas forgalmú, mozgékony devizái, amelyeket általában jobban befolyásolnak a nemzetközi hírek, mint a cseh koronát.
A Reuters a hónap elején szondázza a devizaelemzőket, a felmérések eredményei most jöttek ki, és úgy tűnik, a szakemberek egyelőre a háború ellenére sem írták át jelentősen a jövőképüket. Arra számítanak, hogy a dollár már a hónap végére némileg visszavonul, a csatavert közép-európai devizák pedig szintén visszanyerik az erejüket. Egyéves távlatban a złotyra semmit sem változott az elemzői konszenzus előrejelzés a háború hatására.
A forintra gyengébb árfolyamot vetít előre az egyéves konszenzus, mint egy hónapja: 353,5 helyett 366,67-ot az euró ellenében. Ez azért történt, mert az év elején a régió többi devizájához képest a forint nagyon előreszaladt az erősödésben, és ezt a kitüntetést most leszedték az egyenruháról, de akár vissza is kerülhet rá, ha a kockázatok elmúlnak. A hónap végén a felmérés szerint 370 alá térhet vissza a forint árfolyama, ami három százalék körüli erősödést jelentene.
Az elemzői felmérésekről tudni kell azonban, hogy amikor jelentős bizonytalanságok jelentkeznek, az előrejelzések „tehetetlensége” nagy, lassan mozdítják el őket, amikor már jobban leülepszik a por.
A forintról a Reuters anyaga Virovácz Pétert, az ING magyarországi vezető elemzőjét idézi, aki szerint a gyengülés most már kifulladhat, részben az MNB beavatkozása miatt, és azért is, mert a piaci pozíciók már olyan mértékben a forint ellen fordultak, ami valószínűtlenné tesz további nagy eladásokat.
