Nem történt nagy meglepetés, az elnökválasztást már első fordulóban Aleksandar Vučić eddigi elnök nyerte meg, pártja pedig messze a legjobban szerepelt a parlamenti választáson is. A Szerb Haladó Pártnak (SNS) azonban nem sikerült megszerezni a parlamenti helyek több mint felét. Mivel azonban eddigi koalíciós partnerük, a Szerbiai Szocialista Párt is 10 százalék felett teljesített, és mivel korábban is jelezték, hogy folytatják az együttműködést - a szocialisták nem is indítottak önálló elnökjelöltet, hanem Vučićot támogatták - ez már valószínűleg kényelmes parlamenti többséget jelenthet a jövőre nézve.
A parlamenti választáson teljes listával induló Vajdasási Magyar Szövetség valamivel gyengébben szerepelt, mint az előző választáson, de önálló frakciója lesz továbbra is, és a jelek szerint a kormánykoalíció részét képezik a jövőben is. Az eddigi kilenc képviselői hely helyett most valószínűleg hat hellyel lesznek kénytelenek megelégedni.
Hivatalosan Belgrád ugyan elítélte, hogy Oroszország bevonult Ukrajnába, de nem vezetett be szankciókat Moszkva ellen. Több jobboldali párt és koalíció pedig határozottan kiállt Oroszország mellett. Várhatóan a jövőben sem fog a hivatalos álláspont megváltozni, noha a kampány során a nacionalisták részéről olyan vád is elhangzott, hogy a hatalmiak a választást követően összehangolják majd politikájukat az EU követelményeivel, és akár szankciókat is bevezetnek az oroszok ellen.
Pásztor István, a VMSZ elnöke az eredményekről azt nyilatkozta, azt szerették volna, ha Magyarországon negyedszer is a Fidesz-KDNP alakít kormányt, ha Aleksandar Vučić az első fordulóban megnyeri a szerbiai elnökválasztást, valamint ha az előrehozott köztársasági parlamenti választáson a VMSZ megtartja az érdekérvényesítő erejét. Mindhárom cél megvalósult – nyilatkozta Pásztor.
A VMSZ 2014 óta tagja a kormánykoalíciónak, és a következő időszakban is ilyen szerepre számít. A kormányzati munkában államtitkári szinten kíván részt venni. Senki se tud önállóan kormányt alakítani, gyökeresen átalakult a szerbiai belpolitikai szintér, így a VMSZ szerepe felértékelődik – fogalmazott Facebook bejegyzésében dr. Pásztor Bálint, a VMSZ listavezetője.
Mivel Szerbiában és Magyarországon is az eddigi hatalmi pártok szereztek többséget a parlamentben és alakíthatnak kormányt, várhatóan folytatódik a két ország közötti jó viszony, és a kereskedelmi kapcsolatok bővülése is, ami az utóbbi tíz év alatt megduplázódott. A magyar-szerb külkereskedelmi forgalom tavaly kiugróan magas, 41,8 százalékos növekedést ért el, értéke megközelítette a 3,8 milliárd eurót. A szerb külkereskedelemben Magyarország tavaly az ötödik legnagyobb exportőr volt, az EU-s országok közül pedig a harmadik.
A tavalyi évben a Szerbiába irányuló magyar exportban 727,2 millió eurós részesedéssel a feldolgozott termékek képviselték a legnagyobb hányadot, ami 32,7 százalékot jelent. Az energiahordozók exportjának aránya 30,5 százalékot, a gépek és szállítóeszközöké 27,3 százalékot tett ki a magyar exporton belül. Szerbia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa. A 2006 óta így megvalósult magyar aktív és tőkebefektetések összértéke már meghaladta az 1,1 milliárd eurót.
A választási eredmények azt is lehetővé teszik, hogy a jövőben is folytatódjék a magyar kormány által támogatott gazdaságfejlesztési program.
