Finnország a következő hetekben dönthet a NATO-tagságról – mondta Sanna Marin miniszterelnök szerdán Stockholmban, ahol közös sajtótájékoztatót tartott Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel, aki szintén fontolgatja a csatlakozást.
Különböző perspektívák léteznek a NATO-tagság iránti kérelem benyújtására vagy elutasítására, és ezeket nagyon alaposan ki kell elemeznünk. De azt hiszem, a folyamatunk elég gyors lesz, heteken belül dönthetünk – mondta Marin.
A szomszédos Oroszország Ukrajna elleni inváziója fordulatot hozott az országba, amely a második világháború óta elzárkózott a 30 tagú szövetséghez való csatlakozástól a semlegesség megőrzése érdekében. Azonban már eddig is szoros partnerségben álltak a NATO-val, akárcsak Svédország és Ukrajna, és részt vettek a NATO-államokkal folytatott hadgyakorlatokon.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter elismerte, hogy már tárgyalnak a parlamenttel, és bár meglepte a tagországokat a csatlakozási sebesség, nagyra értékelik, hogy demokratikusan mérlegelik és szavaznak a kérdésről. Reményét fejezte ki, hogy Svédországgal közös ütemben tudnak haladni a döntési és az esetleges csatlakozási folyamatban.
Miután napvilágot láttak a hírek, hogy a két ország gondolkozik a csatlakozáson, Moszkva súlyos következményekre és instabilitásra figyelmeztette az északi nemzeteket. A miniszterelnök így nyilatkozatában el is ismerte, hogy már a mérlegelési folyamat során fel kell készülniük az orosz fellépésre.
Szerdán benyújtották az Országgyűlés a biztonságpolitikai jelentésüket is, amelyben hangsúlyozzák, hogy „Finnország és Svédország NATO-tagsága növelné a balti-tengeri térség hosszú távú stabilitását”.
A jelentés értékeli a finn kül- és biztonságpolitikai környezetben bekövetkezett alapvető változást azóta, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, valamint vizsgálja többek között Finnország védelmi képességeinek fejlesztését, az EU szerepét, valamint az északi országokkal, az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és a NATO-val való szorosabb együttműködést.
A megváltozott biztonsági környezet folyamatos fenyegetésértékelést igényel– mondta Krista Mikkonen belügyminiszter, hozzátéve, hogy a válságok idején megnő az információ hatása, ami a médiától is felkészülést igényel. A hibrid befolyás célja lehet a konfrontáció és a gyűlölet szítása a nemzeti egység megsértésére.
Megszaporodtak a különféle kibertámadások az állami szereplők és cégek ellen is – jelentette be Mikkonen, hangsúlyozva, hogy az információs érdekképviselet a hibrid érdekképviselet egyik eszköze, amelyben mindenki részt vehet. A belügyminiszter szerint fontos továbbá a víz- és energiaellátás, a kiberkészségek fejlesztése az egészségügyben, és erősíteni kell a nemzetközi együttműködést is. Mindemellett fejleszteni kell a polgári védelmi infrastruktúrát – amely a legnagyobb Európában – és a határellenőrzést, mivel Oroszországgal 830 mérföldes közös határuk van.
A jelentés azt vizsgálja, hogy az Oroszország által indított háború hogyan hat a finn gazdaságra, például az Oroszországgal folytatott stagnálásán és az energiaárakon keresztül. Mikkonen szerint fontos, hogy az ukrán menekültek bekapcsolódjanak a finn társadalomba, és foglalkozzanak a gyermekek jogaival is, akik a menekültek csaknem felét adják. Emellett a szervezett bűnözés terjedésére figyelmeztet, például a fegyverkereskedelemre vagy az embercsempészet áldozatául eső menekültekre.
A konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy Finnország ellátásbiztonsági rendszere egyedülálló – amiről külön jelentés készül –, és az alapvető szükségleteken túl a mentális jólétről is gondoskodni szeretnének, amire már sújos hatással volt a hosszan tartó koronavírus-járvány is. Kiváltképpen figyelnének a kiszolgáltatottakra, például a gyerekekre és a fiatalokra is.
Az orosz invázió aggodalomra és bizonytalanságra ad okot, de vágyat is kelt a demokrácia értékeinek megvédésére és előmozdítására a társadalom minden szintjén, mind a magánéletben, mind a honvédelemben - zárta nyilatkozatát a belügyminiszter.
