A „buy the dip” és a devizahatás mindent vitt

2025 első hat hónapja kifejezetten intenzív időszakot hozott a globális részvénypiacokon: a befektetőknek narratívaváltásokkal, politikai feszültségekkel és fokozott devizakockázatokkal kellett szembenézniük. 

Míg tavaly őszig szinte csak az amerikai befektetések számítottak a részvény- és a devizapiacokon is, 2024 telére ritkán látott európai részvénypiaci érdeklődés és tőkebeáramlás érkezett. Az Egyesült Államokban a republikánus adminisztráció színre lépését eleinte jól fogadta a piac, de áprilisban a Covid óta nem látott mértékű rövid esés következett. Majd egy újabb gyors fordulat, és a részvénypiac a fél év végén új csúcson zárt.

A Goldman Sachs szerint „a magas gazdaságpolitikai bizonytalanságot követően rendszerint jó lehetőségek nyílnak a részvénypiaci hozamok kihasználására” (FICC and Equities, 2025. július 4.). A visszapillantó tükör mindig tisztább, de a hullámzó hangulatban nem volt könnyű jó irányba állni.

USA: működött a „buy the dip”

A „vedd meg az esést” stratégia az amerikai piacon ismételten eredményesnek bizonyult. Különösen igaz volt ez az áprilisi korrekció után, amikor a technológiai részvények, élükön a Magnificent Seven vállalatokkal (Meta, Microsoft, Nvidia stb.), újra emelkedni kezdtek. De ebben a szektorban is látszott, hogy az évek múltával egyre kevesebb részvény kiemelkedő ralija adja a nagy indexek emelkedésének erejét.

Mégsem állíthatjuk, hogy „Nyugaton a helyzet változatlan”. A felszín alatt strukturális változások zajlanak. Korábban a kereskedők által hanyagolt szektorok kerültek előtérbe. A geopolitikai feszültségek globálisan a sokszorosukra nőttek, így a védelmi részvények ralija most megállíthatatlannak tűnik. A mesterséges intelligenciának tárhelyre, adatközpontokra, energiára és vízre van szüksége. Az áram iránti kereslet folyamatosan nő a világgazdaságban. Az energiaszektorból azok a vállalatok, amelyek részt vesznek transzmissziós, elosztási vagy rendszer-stabilizáló technológiákban, hosszú távú keresletre számíthatnak.

A piacon elterjedt szleng a politikai irányváltásokat négy betűbe sűrítette bele: TACO, azaz „Trump Always Chickens Out”. A korábbi FOMO („fear of missing out”) után a befektetők most így egyszerűsítenek. Valahányszor Donald Trump piaci ellenállásba ütközik –legyen az hirtelen részvénypiaci zuhanás vagy az amerikai költségvetés és államadósság szempontjából különösen fájdalmas kötvénypiaci hozamemelkedés –, a republikánus adminisztráció visszavonulót fúj. 

Adjuk hozzá ehhez a leegyszerűsítéshez az amerikai kamatcsökkentési várakozásokat és az extrém gyorsan „lezavart” iráni–izraeli háborút, és 

és a dollár gyengülése vagy egy részvénypiaci krach nem fenyegeti a nyugdíját.

Európa és Kelet-Európa: lemaradás vagy diverzifikáció?

Az európai részvénypiacok hullámzó, de összességében erős teljesítményt nyújtottak. Különösen a német DAX és a francia CAC 40 volt a tőkebeáramlás haszonélvezője. Pedig a gyengülő kínai kereslet visszavetette az exportvezérelt vállalatokat, és az eurózóna gazdasága stagnálásközeli állapotban van. Ezért az EKB még tavaly elindította a kamatcsökkentési ciklust, és érkezik a német költségvetési stimulus is. De a fellendülés a reálgazdaságban még alig látszik. A „re-arming Europe” a védelmi kiadások évtizedek óta nem látott növekedéséhez vezet. A gáz- és olaj- és más infrastruktúrába is áramlik az állami pénz. Ezek a szektorok is fokozott figyelmet élveznek.

Több hullámban találtak rá eleinte globális intézményi, majd a kisbefektetők is az európai piacokra. Ezzel megtámasztották a kelet-európai devizákat, így a forintot is. A közép- és kelet-európai részvénypiacokra, így például a WIG20 és BUX index tagjaira is pozitív hatással volt a tőkebeáramlás. Lengyel WIG 28 százalékos emelkedésével az egyik legjobban teljesítő feltörekvő piac lett.

Devizahatás: a 2025-ös év alfája és ómegája

A forintban gondolkodó befektetők számára 2025 legmeghatározóbb kockázata (és egyben lehetősége) egyértelműen a devizahatás volt. A dollár az első negyedévben – mint arra korábban rávilágítottuk – hirtelen erősödött, majd egy gyors fordulattal gyengülni kezdett. Ez azt jelenti, hogy az elképzelt befektető, aki euróban vásárolt az év elején, majd dollárra váltott, 

Ilyen kockázat mellett a devizadiverzifikáció és a megfontolt döntéshozás kerül előtérbe. A devizahatás idén fontosabb tényező, mint maga a szektor, régió vagy akár egyedi részvényválasztás. Most épp arra számít a piac, hogy a forint erős maradhat az MNB óvatos monetáris politikája mellett, de a kockázatok fokozottak. 

Kilátások: mi jöhet a második fél évben a részvénypiacon?

Az amerikai piac tőkebeáramlásoktól fűtött ralija továbbra is fennmaradhat, de a növekedési ütem mérséklődhet. Különösen akkor, ha az amerikai kamatcsökkentések lassabban vagy alacsonyabb ütemben történnek, mint amit a piac áraz. Ugyanakkor azt is már megszoktuk, hogy egy-egy részvénypiaci csúcsot a republikánus adminisztráció arra használja fel, hogy a rossz híreket elfogadtassa a piaccal. Érdemes lehet ezért a középtávú befektetőknek is az év során profitot realizálni és óvatosan eljárni a szektorok kiválasztásában. 

Úgy látjuk, hogy a részvénypiaci teljesítmény az Egyesült Államokban politikai eszközzé vált. 

• Az egyre nehezebben finanszírozható amerikai államadósság 
• és költségvetési hiány 

megnövelte a kockázatot a kötvénypiacokon is. De a félidős választás közeledtével talán újabb politikai támogatást kaphatnak ezek a részpiacok. A dollárt nem érdemes automatikusan kerülni, de a forintban gondolkodóknak megérheti legalább részben fedezni ezt a devizakitettséget.

Az amerikai elektromoshálózat-fejlesztések, a mesterséges intelligencia és a félvezetők továbbra is uralják a befektetői gondolkodást. Az emelkedés ezekben a húzóágazatokban azonban már nem egyenletes. A „buy the dip” stratégia működött az USA-ban, de csak annak, aki időzítve és devizában is jól döntött. A hosszú távú befektetők – akik elég távolról nézik a folyamatokat – ismét nyugodtan dőltek hátra: 

Az előttünk álló időszak éppoly mozgalmas lesz, mint az elmúlt hat hónap volt. Célzott portfólióval, devizafedezéssel jó kilátás nyílik stabil reálhozamokra.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.