Több éves huzavona után egyenesbe kerülhet a román törvényhozásban a tengeri földgázmezők kitermelését szabályozó jogszabály ügye, annak is a nagyvállalatok számára előnyösebb változata. A balliberális nagykoalíciót alkotó három párt vezetői közös nevezőre jutottak az offshore-törvény módosításáról, az erről szóló tervezetet a jövő héten a parlament elé terjesztik.
Marcel Ciolacu, a román szociáldemokrata párt (PSD) vezetője közölte: a kitermelésből származó haszon 60–40 százalékos arányban oszlik majd meg a román állam, illetve a beruházók között, a gyakorlatban azonban az állam a különböző adókkal, illetékekkel együtt 64 százalékkal fog részesülni. „Tudjuk, hogy több társaság is nagyon hamar nekilátna a földgázkitermelésnek, ami most különösen fontos, hiszen Románia csökkenteni akarja az orosz gázimporttól való függőségét” – nyilatkozta a parlament alsóházának elnöke az Economedia portálnak. A felszín alatti nyersanyagkincseket „leltározó” országos ügynökség szerint a kontinentális talapzat 200 milliárd köbméter földgázt rejt magában, miközben Románia éves földgázfogyasztása 11 milliárd köbméter.
A kitermelésben érdekelt külföldi társaságok négy éve várnak a román rendelkezések számukra kedvezőbb módosítására. A 2018-ban elfogadott offshore-törvény ugyanis több szakaszban vetett ki többletadót a cégekre a kitermelt, majd értékesített energiahordozó árának emelése alapján. Emiatt arra panaszkodtak, hogy az állam gyakorlatilag a tengeri gázkitermelésből származó profit 90 százalékát „vágná zsebre”.
Emiatt az amerikai ExxonMobil úgy döntött, kivonul az országból, a román állam tulajdonában lévő Romgaz pedig felvásárolta a tengerentúli társaság 50 százalékos részesedését a Neptun Deep földgázmezőben, amelyet az osztrák OMV-vel közösen termelnek majd le. A bukaresti hatóságok azzal magyarázzák a kitermelést szabályozó törvénymódosítás csúszását, hogy még nem zárult le a Romgaz és az Exxon közötti tranzakció, amelynek keretében a román vállalat 1,06 milliárd dollárért szerezte meg a kitermelési jogot. Korábban egyébként az OMV is leszögezte: csak akkor hajlandó dönteni a kitermelés elkezdéséről, ha a jogszabályt a befektetők számára kedvezően módosítják.
A szintén a fekete-tengeri földgáz kitermelésében érdekelt Black Sea Oil and Gas (BSOG) ugyanakkor a napokban megerősítette, hogy a párizsi kereskedelmi bírósághoz fordul, ha Bukarest nem hozza helyzeti előnybe a befektetőket. Az amerikai BSOG idén nyáron hozza felszínre az első gázmennyiséget a Midia gázmezőből, ahonnan a tervek szerint évente 1 milliárd köbméter nyersanyagot termel ki.
A vállalat már 2019-ben elhatározta, hogy kitermeli ezt a kisebb méretű gázmezőt, de elégedetlen a jogszabály jelenlegi formájával. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese a Digi24 hírtelevíziónak azt mondta, mihelyt a parlament megteremti a megfelelő jogszabályi környezetet, beindulhatnak a szükséges beruházások, és 2026-2027-ben megkezdődhet a fekete-tengeri gázmező kiaknázása. A politikus szerint addig az államnak fejlesztenie kellene a munkahelyteremtéshez, az árutermeléshez és az exporthoz hozzájáruló petrolkémiai iparát, ugyanakkor arra is gondolni kell, miként lehet majd kiváltani a szénerőműveket gázturbinásokra.
