A Federal Reserve és az Európai Központi Bank kamatülései környékén gyakran megbolydulnak a világ devizapiacai, hiszen a várt döntésekre épített pozíciókat az események fényében újrarendezik a befektetők. Ilyenkor sok minden megtörténhet, Közép-Európában például szerdán egymással ellentétes irányba tart a régió két legmozgékonyabb devizája, a forint és a złoty. Még az sem kizárható, hogy a két régiós devizát egymás ellenében adják-veszik jelentős forgalomban, a keresztárfolyamuk mindenesetre irgalmatlanul nagyot, több mint két százalékot ingázott hirtelen fél napon belül, és a ma erősödő złoty oda-vissza átsüvített a 80-as pszichológia szinten a forint ellenében.
A por lassan ülepszik, és várhatóan később sikerül majd értelmezni, pontosan mi történt, mindenesetre a Fed-híreken kívül a régiós devizák árfolyamait ma az is eltérítheti, hogy ülést tart a cseh és a lengyel jegybank is, és mindkettő várhatóan kamatot emel. Varsóban később kezdték a kamatszigorítást tavaly, mint Budapesten és Prágában, de aztán rágyorsítottak – ahogy a csehekéhez hasonlóan két számjegyűvé vált lengyel is –, ma kétszer akkorát emelhetnek, mint a csehek, és az irányadó kamat mindkét fővárosban ugyanott köthet ki: 5,5 százalékon.
Talán ennek a várakozásnak köszönhető a złoty szárnyalása, mindenesetre ha igen, akkor a befektetők meglepő hirtelenséggel ébredtek rá erre csütörtökön reggel, mert a złoty rendkívül meredeken erősödött, 4,72 környékéről 4,67-ra az euró ellenében, ezt a mozgást lemásolva a forint keresztben is.
Miért, miért nem, a régiónkban csak a złoty kapott szárnyakat, a mai napon a forint és a cseh korona is visszavonulót fújt a tegnapi erősödés után, ami a Fed-ülést követő, az eurót az ötéves mélypontok közeléből a dollár ellen kicsit visszahúzó pozíció-újrarendezésnek volt köszönhető.
A megkönnyebbülés oka az volt, hogy a Fed nem 75, hanem csak 50 bázisponttal emelte irányadó kamatát, igaz, hogy tőle ez is az évszázad eddigi legnagyobb egyszeri szigorítása volt. Az Európai Központi Bank kamatemeléseinek kezdete ezzel szemben továbbra is bizonytalan, pedig Európában is több évtizedes csúcsokon jár az infláció. A Reuters csütörtök hajnalban közzétett elemzői felmérésének konszenzusa mégis azt vetíti előre, hogy a következő hónapokban valamelyes enyhül a nyomás az eurón, ahelyett, hogy megcélozná az 1:1 árfolyamot a zöldhasú ellenében. (Bár azért érdemes észben tartani, hogy az elemzők egy része továbbra is valószínűnek tartja a paritás elérését, azaz az euró további gyengülését.)
Ez – ha legalább valamelyest visszatáncol az euró – papírforma szerint az eurózónával erősen integrált közép-európai gazdaságok devizáinak is segít. Egy másik, szintén friss Reuters-felmérés szerint az elemzők a forint kilátásait illetően a legoptimistábbak: a konszenzus szerint 5 százalékot erősödhet a következő 12 hónapban az euró ellen, 363-ra. Csütörtökön ezzel szemben a 376-nál is erősebb szintekről egészen 379-ig vonult vissza (igaz, hogy a Fed-döntés környékén hasonlóan meredeken erősödött, és még többet, mint a mostani gyengülés).
Ha a mai jegybanki ülésekkel kapcsolatos várakozások térítették el a régiós devizaárfolyamokat, hosszabb távra nem igazolhatók az eltérések, hiszen mindhárom jegybank „megtette a magáét” kamatemelések terén tavaly óta, és a forint mellett szól, hogy nálunk több százalékponttal alacsonyabb az infláció, mint a cseheknél és a lengyeleknél. A Reuters-felmérés konszenzusai a złoty 2,5 százalékos erősödését vetítik előre egyéves távlatban, és a korona 0,6-es gyengülését. A román jegybank által szoros gyeplőn tartott lej számára átszakadhat a pszichológiai vonal az euró elleni 5-ös árfolyamnál, és az elemzők szerint két százalékot gyengülhet.
