Visszavágta az EU növekedési kilátásait az Európai Bizottság

Az Európai Unió és az eurózóna gazdasága az idén 2,7, jövőre pedig 2,3 százalékkal bővül majd az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint. Ez jelentős visszaesés a télihez képest, amikor 2022-re négy, jövőre pedig 2,8 (az eurózónában 2,7) százalékos bővülést prognosztizáltak. 

 Az Ukrajna elleni orosz invázió elképzelhetetlen szenvedést és pusztítást okoz, de negatív hatással van Európa gazdasági talpra állására is

 – mondta az előrejelzést ismertetve Paolo Gentiloni gazdaságért felelős biztos. 

Az infláció az eurózónában 7,5 százalékra ugrott áprilisban, ami történelmi csúcsot jelent a monetáris unió számára. 

Az egész évet tekintve a fogyasztói árak 6,1 százalékkal emelkednek az idén (a téli jelentésben még csak 3,5 százalékos várakozás szerepelt), jövőre pedig 2,7 százalékkal, ami még mindig meghaladja a korábban jelzett 1,7 százalékot. Az EU-ban a tavalyi 2,9 százalékról az idén 6,9, jövőre 3,2 százalékos infláció várható. A háború azonban további felfelé irányuló nyomást gyakorol a nyersanyagárakra, ami újabb ellátási zavarokat és nagyobb bizonytalanságot okoz. Utóbbihoz hozzájárulnak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott szigorú kínai korlátozások is – figyelmeztet a jelentés.  

Az uniós munkaerőpiac viszont Brüsszel szerint erős alapokon állva vág neki az új válságnak. Tavaly több mint 5,2 millió új álláshely jött létre, ami majdnem 3,5 millióval több embert vitt a munkaerőpiacra. Emellett a munkanélküliek száma csaknem 1,8 millióval csökkent, és a tagállamokban a munkanélküliségi ráta 2021 végén a korábbi rekordalacsony szintek alá csökkent. A jelentés szerint a munkapiaci feltételek várhatóan tovább javulnak, a foglalkoztatottság az EU-ban 1,2 százalékkal emelkedik az idén, elsősorban a második fél évben. 

Az Ukrajnából menekülők folyamatosan lépnek majd be a munkaerőpiacra, és ennek a hatása a jövő évtől lesz igazán érezhető. 

A munkanélküliségi ráta tovább fog csökkenni, az euróövezetben az idén 7,3, 2023-ban pedig 7 százalékra, míg az EU-ban 6,7, illetve 6,5 százalékra.
A magas energiaárak hatásának enyhítését és az Ukrajnából menekülők támogatását célzó intézkedések költségei ellenére az euróövezet összesített államháztartási hiánya 2022-ben és 2023-ban tovább csökken, mivel a koronavírus-járvány idején bevezetett átmeneti támogatási intézkedéseket folyamatosan visszavonják – olvasható a dokumentumban. A 2021-es 4,7 százalékos GDP-arányos hiány az előrejelzés szerint 2022-ben 3,7 százalékra csökken az euróövezetben, és 3,6 százalékra az EU-ban, jövőre pedig mindkettő esetében 2,5 százalékra mérséklődik.

Az összesített GDP-arányos adósságráta 2021-ben körülbelül 90 (az euróövezetben 97) százalékra csökkent a 2020-as, történelmi csúcsnak számító közel 92 (az euróövezetben majdnem 100) százalékról, és a tendencia az előrejelzés szerint folytatódni fog: az EU-ban 2022-ben körülbelül 87, 2023-ban pedig 85 százalékra, az eurózónában pedig 95, illetve 93 százalékra, ami még mindig meghaladja a járvány előtti szintet.
Mivel azonban nagy fokú kockázatokat hordoz a háború alakulása, különösen annak hatása az energiapiacokra, az alapprognózist modellalapú forgatókönyv-elemzés kíséri, amely szimulálja a magasabb energiahordozó-árak és az Oroszországból érkező gázszállítások teljes leállításának hatását. Ez utóbbi, súlyosabb forgatókönyv szerint a GDP növekedési rátája 2022-ben és 2023-ban mintegy 2,5, illetve 1 százalékponttal maradna el az előrejelzés alapszintjétől, míg az infláció 2022-ben 3 százalékponttal, 2023-ban pedig több mint 1 százalékponttal emelkedne efelett.
További nyomást okozna a nyersanyagok, különösen az élelmiszerek árának további emelkedése. A vártnál nagyobb második körös hatások egy importált inflációs sokk hatására súlyosbíthatják a stagflációs erőket, és kockázati tényező marad változatlanul a koronavírus is – emlékeztetnek a jelentésben. Azt pedig egyelőre fel sem lehet mérni, milyen következményekkel jár az EU és Oroszország gazdasági szétválasztása, amihez a háború vezethet.