Az és az eurózóna gazdasága az idén 2,7, jövőre pedig 2,3 százalékkal bővül majd az Európai Bizottság hétfőn nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint. Ez jelentős visszaesés a télihez képest, amikor 2022-re négy, jövőre pedig 2,8 (az eurózónában 2,7) százalékos bővülést prognosztizáltak.
Az Ukrajna elleni orosz invázió elképzelhetetlen szenvedést és pusztítást okoz, de negatív hatással van Európa gazdasági talpra állására is
– mondta az előrejelzést ismertetve Paolo Gentiloni gazdaságért felelős biztos.
Az az eurózónában 7,5 százalékra ugrott áprilisban, ami történelmi csúcsot jelent a monetáris unió számára.
Az egész évet tekintve a fogyasztói árak 6,1 százalékkal emelkednek az idén (a téli jelentésben még csak 3,5 százalékos várakozás szerepelt), jövőre pedig 2,7 százalékkal, ami még mindig meghaladja a korábban jelzett 1,7 százalékot. Az EU-ban a tavalyi 2,9 százalékról az idén 6,9, jövőre 3,2 százalékos infláció várható. A háború azonban további felfelé irányuló nyomást gyakorol a nyersanyagárakra, ami újabb ellátási zavarokat és nagyobb bizonytalanságot okoz. Utóbbihoz hozzájárulnak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott szigorú kínai korlátozások is – figyelmeztet a jelentés.
Az uniós viszont Brüsszel szerint erős alapokon állva vág neki az új válságnak. Tavaly több mint 5,2 millió új álláshely jött létre, ami majdnem 3,5 millióval több embert vitt a munkaerőpiacra. Emellett a munkanélküliek száma csaknem 1,8 millióval csökkent, és a tagállamokban a munkanélküliségi ráta 2021 végén a korábbi rekordalacsony szintek alá csökkent. A jelentés szerint a munkapiaci feltételek várhatóan tovább javulnak, a foglalkoztatottság az EU-ban 1,2 százalékkal emelkedik az idén, elsősorban a második fél évben.
Az Ukrajnából menekülők folyamatosan lépnek majd be a munkaerőpiacra, és ennek a hatása a jövő évtől lesz igazán érezhető.
A munkanélküliségi ráta tovább fog csökkenni, az euróövezetben az idén 7,3, 2023-ban pedig 7 százalékra, míg az EU-ban 6,7, illetve 6,5 százalékra.
A magas energiaárak hatásának enyhítését és az Ukrajnából menekülők támogatását célzó intézkedések költségei ellenére az euróövezet összesített államháztartási hiánya 2022-ben és 2023-ban tovább csökken, mivel a koronavírus-járvány idején bevezetett átmeneti támogatási intézkedéseket folyamatosan visszavonják – olvasható a dokumentumban. A 2021-es 4,7 százalékos GDP-arányos hiány az előrejelzés szerint 2022-ben 3,7 százalékra csökken az euróövezetben, és 3,6 százalékra az EU-ban, jövőre pedig mindkettő esetében 2,5 százalékra mérséklődik.
Az összesített GDP-arányos adósságráta 2021-ben körülbelül 90 (az euróövezetben 97) százalékra csökkent a 2020-as, történelmi csúcsnak számító közel 92 (az euróövezetben majdnem 100) százalékról, és a tendencia az előrejelzés szerint folytatódni fog: az EU-ban 2022-ben körülbelül 87, 2023-ban pedig 85 százalékra, az eurózónában pedig 95, illetve 93 százalékra, ami még mindig meghaladja a járvány előtti szintet.
Mivel azonban nagy fokú kockázatokat hordoz a háború alakulása, különösen annak hatása az energiapiacokra, az alapprognózist modellalapú forgatókönyv-elemzés kíséri, amely szimulálja a magasabb energiahordozó-árak és az Oroszországból érkező gázszállítások teljes leállításának hatását. Ez utóbbi, súlyosabb forgatókönyv szerint a növekedési rátája 2022-ben és 2023-ban mintegy 2,5, illetve 1 százalékponttal maradna el az előrejelzés alapszintjétől, míg az infláció 2022-ben 3 százalékponttal, 2023-ban pedig több mint 1 százalékponttal emelkedne efelett.
További nyomást okozna a nyersanyagok, különösen az élelmiszerek árának további emelkedése. A vártnál nagyobb második körös hatások egy importált inflációs sokk hatására súlyosbíthatják a stagflációs erőket, és kockázati tényező marad változatlanul a koronavírus is – emlékeztetnek a jelentésben. Azt pedig egyelőre fel sem lehet mérni, milyen következményekkel jár az EU és Oroszország gazdasági szétválasztása, amihez a háború vezethet.
Magyarországon is lassul a növekedés
|