A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ismét megvágta az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait, ezúttal 2,9-ről 2,3 százalékra, mivel a legfrissebb adatok szerint gyengül a számára kulcsfontosságú lakossági fogyasztás. Az IMF legutóbb június végén adott ki előrejelzéseket a világ legnagyobb gazdaságának növekedéséről.
Akkor a reál-GDP 1,7 százalékos bővülését jelezték 2023-ra; ezt most szintén visszavágták 1 százalékra.
A szervezet egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok számára
„rendkívüli kihívás” lesz elkerülni a recessziót, de sikerülni fog.
Az IMF ügyvezető igazgatói nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a széles körű inflációs hullám rendszerszintű kockázat mind az Egyesült Államokra, mind a világgazdaságra nézve. „A politikai prioritásnak most annak kell lennie, hogy a bérek és az árak növekedését mielőbb lelassítsák, anélkül, hogy recessziót idéznének elő. Ez nehéz feladat lesz” – idézte a Reuters a jelentést.
Az IMF szerint a Fed monetáris politikai szigorításának segítségével az 2023 negyedik negyedévére 1,9 százalékra csökkenhet a jelenlegi négy évtizedes csúcsról és a 2022 negyedik negyedévére prognosztizált 6,6 százalékról.
A kamatemelések és a költségvetési kiadások csökkentésének hatására a fogyasztás növekedése a jövő év elejére teljesen leállhat, ami enyhíti majd az ellátási lánc zavarait.
A kereslet gyengülése az IMF előrejelzése szerint 5 százalék körülire emeli a munkanélküliségi rátát 2023 végére a jelenlegi 3,6 százalékról, aminek a bérek csökkenéséhez kell vezetnie.
Délután újabb rossz hír érkezhet az amerikai gazdaságról. Az elemzői várakozások szerint az infláció 8,8 százalékra gyorsulhat júniusban az előző havi 8,6 százalékról. Néhány közgazdász szerint simán elképzelhető az is, hogy egészen 9 százalékig felszalad.
Ekkora áremelkedési ütemre 1981 novembere óta nem volt példa.
A piacon sokan azt gondolták, hogy az amerikai infláció pár hónappal ezelőtt már tetőzött. Az üzemanyagárak emelkedése azonban keresztülhúzta a számításaikat. Az átlagárak gallononként júniusban 11 százalékkal emelkedtek, és elérték a lélektani határnak számító öt dollárt.
A fogyasztási cikkek és az élelmiszerek drágulása szintén folytatódott, mint ahogy a lakbérek, az új autók és az egészségügyi cikkek áremelkedése is. Kedvező jel lehet azonban, ha bejönnek az elemzői jóslatok, és a volatilis ármozgású termékektől – például az üzemanyagok és az élelmiszerek – megtisztított maginfláció valóban 5,7 százalékra csökken.
Ezzel a maginfláció a márciusi 6,5 százalék óta immár harmadik hónapja mérséklődne.
Elemzői vélemények szerint a következő négy-hat hónapban a feszes és az alapanyag-kínálat szűkössége miatt továbbra is viszonylag magas maradhat az infláció. Ennek alapján arra számítanak, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve júliusban is 0,75 százalékponttal szigorít, az irányadó kamatsáv így 2,25–2,5 százalékra emelkedne, majd az év végére 3 százalék fölé kúszna. Mindezek nyomán – az IMF optimizmusával szemben – egyre több közgazdász számít arra, hogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyed.
A piaci kedélyeket tegnap egy „kiszivárgott”, hamisított inflációs jelentés is borzolta, amely szerint júniusban a fogyasztói árak 10,2 százalékra emelkedtek volna. Az USA statisztikai hivatala, a Bureau of Labor Statistics cáfolta a dokumentum eredetiségét, ezt megelőzően azonban a tőzsdék esése felerősödött a hamis adatokra reagálva.
