A német közszolgálati televízió, a szerdai Blackout without Nuclear Power című riportjában fenyegető, fekete felhők láthatók egy atomreaktor hűtőtornyai felett. A Bild szerint a ZDF szándékosan próbálta meg az atomerőműveket légszennyezőbbnek beállítani, holott az atomreaktorok hűtésére szolgáló tornyokból csupán vízgőz távozik, amely nem fekete, hanem világos, fehéres színű, és nem káros a környezetre. A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy nem ez az első ilyen eset, a német közmédia már februárban is sötétebbre festette az erőművek feletti vízgőzt.
A módosított képet a közösségi médiában sem hagyták szó nélkül, több néző vádolta azzal a televíziót, hogy szándékosan akarják környezetkárosítóbbnak ábrázolni az atomenergiát, ezzel is befolyásolva a közvéleményt, hogy le kell állítani a még működő három német atomerőművet az év végével.
Nem, kedves ZDF, még mindig nem jön fekete füst az atomerőművekből – kommentálta egy Twitter-felhasználó a képet. Egy másik kommentelő szarkasztikusan megjegyezte: A sugárzás feketére festi a felhőket, általános alapismeret. Egy másik néző számonkérte a televíziót: El tudnák magyarázni, miért jön ki fekete füst egy hűtőtoronyból? Nem kellene a riportoknak tényeken alapulniuk, ha azt akarják, hogy komolyan vegyék önöket?
A ZDF a februári esetnél azzal magyarázta a tettét, hogy egy Photoshop-sablonban lévő sötétítő réteggel látták el a képet, hogy a világos betűtípus, amit a képen használtak, olvashatóbbá váljon. Ez a magyarázat azonban nem győzte meg a nézőket, akik rámutattak, hogy egy sötétítő réteg máshogy nézett volna ki, ráadásul a sötétítés nem fedi be az egész szöveget. A televízió a jelenlegi esetnél már arra hivatkozott, hogy a riportjuk azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy fenyeget-e áramszünet a gázból és az atomenergiából származó villamos energia nélkül, a kép elsötétítése pedig azt volt hivatott szimbolizálni, hogy az áramellátás stabilitása veszélyben van, és ez aggodalomra adhat okot.
A gázválságra való tekintettel Németországban ismét fellángolt a vita arról, hogy meg kell-e hosszabbítani a még működő három atomerőmű működési idejét annak érdekében, hogy áthidalják az esetleges téli villamosenergia-hiányt. A német koalíciós kormányban továbbra sincs egyetértés a kérdésről, míg a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner egyértelműen az atomenergia mellett foglalt állást, és az ellátásbiztonsághoz elkerülhetetlennek tartja a fenntartásukat. Emellett a napokban már Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár is úgy fogalmazott, hogy lehet értelme az atomerőművek továbbműködtetésének, míg a Zöldek következetesen kitartanak az atomenergia-ellenes álláspontjuk mellett. Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter kanadai útján úgy fogalmazott a német sajtó kérdésére, hogy szerinte nincs szükség a leállított németországi atomerőművek újraindítására, mivel azok csak áramot termelnek, semmi közük a földgázellátásban jelentkező problémák enyhítéséhez.
A háztartások energiaköltségei közben soha nem látott magasságokban vannak. A Verivox német összehasonlító portál elemzése szerint az egy háztartásra jutó átlagos energiaköltségek egy év alatt csaknem megháromszorozódtak. Tavaly augusztusban egy 20 ezer kilowattóra gázfogyasztású család évi 1258 eurót (515 ezer forint) fizetett, a jelenlegi ár viszont már 3568 euró (csaknem másfél millió forint). Thorsten Storck, a Verivox energetikai szakértője szerint ez az ár lényegesen magasabbra emelkedik, akár négyszeresére is nőhet az október elsejei állami gázilleték bevezetésének hatására. A kölni RheinEnergie októbertől ennek hatására 7,87 eurócentről 18,30-ra emeli a gáz kilowattóránkénti árát, ami azt jelenti, hogy egy 10 ezer kilowattóra fogyasztású lakásban az éves költség 960 euróról (384 ezer forint) 2 ezerre (800 ezer forint) emelkedik.
