A lassuló világgazdaság, az emelkedő kamatlábak és a meredek infláció miatt egyre nagyobb gondot jelent az adósságtörlesztés a programban résztvevő országok számára. Emiatt több fejlesztési program elakadt. Közgazdászok szerint, Srí Lanka és Zambia adósságválsága kifejezetten a kínai programmal hozható összefüggésbe.  

Nyugati vezetők sokszor bírálták Kína hitelezési gyakorlatát, melyet adósságcsapda-diplomáciának címkéztek, szégyenbélyeget sütve Pekingre.

Kína most valamiféle Egy övezet – Egy út 2.0 projektet tervez, mely szigorúbban értékelné az új fejlesztések finanszírozását. Egészen új elem, hogy a régi hiteleket is újra tárgyalnák. Ez korábban elképzelhetetlen volt.

Hszi Csin-ping kínai elnök egykor „az évszázad projektjének” nevezte a kezdeményezést, ám nemrégiben úgy fogalmazott: a projekt nemzetközi környezete egyre bonyolultabb, ezért fontos a kockázatkezelés megerősítése. Ezzel összhangban az utóbbi időben a kínai bankok jelentősen szűkítették az alacsony jövedelmű országokban folyó új projektek hitelezését, s most a meglévő hitelportfóliók tisztítására összpontosítanak.

CHINA-SHANDONG-QINGDAO-JAKARTA-BANDUNG HIGH-SPEED RAILWAY-TRAIN (CN) (220821) -- QINGDAO, Aug. 21, 2022 (Xinhua) -- Photo taken on Aug. 5, 2022 shows a high-speed electric passenger train, customized for the Jakarta-Bandung high-speed railway, in Qingdao, east China's Shandong province. A set of passenger trains and a inspection train will be transported to Indonesia, marking important progress in the construction of the railway, a landmark project under the Belt and Road Initiative. (Xinhua/Li Ziheng) (Photo by Li Ziheng / XINHUA / Xinhua via AFP) CHINA-SHANDONG-QINGDAO-JAKARTA-BANDUNG HIGH-SPEED RAILWAY-TRAIN
Fotó: LI ZIHENG / AFP

A Wall Street Journal Sebastian Horn, Carmen Reinhart és Christoph Trebesch közgazdászok kutatásait idézi. 

Eszerint, amíg 2010-ben Kína tengerentúli hiteleinek csupán 5 százalékát birtokolták pénzügyi nehézségekkel küszködő országok, mára ez az arány 60 százalékra emelkedett.

Nem véletlen, hogy Kína elkezdett együttműködni más hitelezőkkel az adósságmocsarak lecsapolásán. Peking immár olyan szuverén hitelezői szövetségekkel is kooperál, mint a Párizsi Klub, amire korábban nem volt hajlandó. Sőt, a kínai hitelszerződések háromnegyede tartalmaz „No Paris Club” záradékot. Eddig Kína a problémás hitelek futamidejének meghosszabbítását részesítette előnyben, ám ez a gyakorlat a pénzügyi szektorban csak hosszabbítás és színlelés néven ismert. Most megkísérelnek valamiféle pálya korrekciót a problémás adósoknál.

Kína az elmúlt évtizedben ezer milliárd dollárnyi kölcsönt helyezett ki 150 országban.  A Kínai Export-Import Bank és a Kínai Fejlesztési Bank gyakran megkövetelte, hogy a finanszírozásukban részesülő országok kínai beszállítókkal kössenek szerződést. És igyekeztek olyan termékeket exportálni, amelyekben túlkínálat volt otthon, mint például az acél és a textil.

Az amerikai AidData kutatóintézet szerint, bár az Egyesült Államok és Kína hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, Washington inkább segélyez, míg Peking bankárként viselkedik. Kína minden segélydollárja 9 dollár hitelt vonzott, míg Amerika minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt.