Horvátországban a munkáltatóknak országos szinten óriási fejtörést okoz a munkaerőhiány. A helyzet az építőiparban és a turizmusban a legrosszabb, de kétkezi munkásból is kevés van. 

Horvátország
Fotó: Getty Images

Az utóbbi a mezőgazdaságban okozza a legnagyobb problémát, ezért a szektorban, ahol csak tudnak, gépesítenek a gazdák. Ennek ellenére így is előfordul, hogy egyes gyümölcsök a fákon maradnak, hiszen nincs aki leszedje. A helyzet az almatermelőket érinti legsúlyosabban, mert az ágazatban elkerülhetetlen az emberi munkaerő alkalmazása. Az ültetvényesek kezdetben nyugdíjasok alkalmazásával próbálták orvosolni a helyeztet, de ez nem bizonyult elegendőnek, ezért most a Távol-Keletről importálnak munkásokat. A mintegy 5000 hektáron termelt horvát alma sorsa viszont annak ellenére is kérdéses, hogy az idei szezon megmentésére 4000 nepáli érkezett az országba, a mezőgazdaságból ugyanis becslések szerint 30 ezer idénymunkás hiányzik.  

A helyzeten az sem segít, hogy az adriai országban igen alacsonyak az órabérek. Egy almaszedő átlagosan 22 kunát, vagyis hozzávetőlegesen 1200 forintot keres. Részben ebből fakadhat az a tény is, hogy az óriási munkaerőhiány miatt délnyugati szomszédunknál több mint 109 ezer regisztrált munkanélküli van számon tartva.  

 

Sok külföldi dolgozik az országban 

A távol-keleti munkások megjelenése előtt főleg a balkáni államokból érkeztek munkavállalók Horvátországba. A legtöbben Bosznia-Hercegovinából, ők elsősorban a vendéglátóiparban helyezkedtek el, de sok albán (főleg koszovói) és macedón is dolgozik délnyugati szomszédunkban. A Horvát Munkaügyi Hivatal adatai szerint 90 ezer körül mozog az országban tevékenykedő külföldi szak- és kétkezi munkások száma, de létszámuk a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.  

Horvátországban nagy szükség lenne több szakképzett, tapasztalt munkásra, mert jelentős részük az elmúlt években elhagyta az országot, és Németországban vagy Ausztriában vállalt munkát magasabb fizetség fejében.