A mértnél több mint háromszor nagyobb, csaknem 35 százalékos áremelkedést érzékel a német lakosság egy kedden ismertetett felmérés szerint. Az Internationale Hochschule (IU) magánegyetem felmérése szerint
a német lakosság 34,2 százalékos áremelkedést érzékel, szemben a hivatalos 10 százalékos szeptemberi inflációs adattal.
A hivatalosan mért és az egyénileg tapasztalt közötti nagy különbség annak tulajdonítható, hogy
az infláció érzékelését mindig az aktuális fogyasztói kiadások határozzák meg.
Az emberek a statisztikai hivatal módszertanával ellentétben azt figyelik, hogy mennyi pénzt kell kiadniuk a mindennapi alapvető szükségleteik fedezéséhez.
Ha minden vásárláskor azt vesszük észre, hogy a kosárban lévő áruk egyre drágábbak, hajlamosak vagyunk eltúlozni az általános valós növekedést
– magyarázta német hírportálok beszámolói szerint Johannes Treu, az IU kutatója.
Azt is mondta, hogy a hivatalos inflációs adatot minden hónapban az árucikkek és a szolgáltatások hosszú ideig változatlan összetételű csoportja, egy elméleti fogyasztói kosár alapján számolják, ami ugyan biztosítja az adatok összehasonlíthatóságát, de a kosár olyan tételeket is tartalmaz, amelyek ritkán kerülnek a fogyasztók tényleges vásárlásai közé.
A fogyasztók jól ismerik a napi rendszerességgel vásárolt árucikkek és szolgáltatások árát, az élelmiszerek, az üzemanyag vagy az energia robbanásszerűen emelkedő ára miatt nem is meglepő a bő háromszoros különbség a mért és az érzékelt infláció között. A felmérés szerint a nők a lakosság egészére jellemző 34,2 százaléknál magasabb, 39,3 százalékos inflációt érzékelnek, a férfiak pedig alacsonyabb, 27 százalékos áremelkedést tapasztalnak.
A felmérés résztvevőinek 92 százalékát aggasztja, több mint 50 százalékát erősen aggasztja a drágulás.
Ha úgy érzem, hogy nagy az infláció, akkor automatikusan arra számítok, hogy a jövőben még nagyobb lesz
– fejtette ki Johannes Treu, hozzátéve, hogy a vállalkozások kihasználják ezt a jelenséget, a fogyasztók aggodalmából fakadó várakozásra építve még inkább emelik áraikat, a másik oldalon pedig a szakszervezetek magasabb béreket követelnek.
Mindez beindíthatja a klasszikus ár-bér spirált – idézték a beszámolókban Kerstin Bernothot, a berlini DIW gazdaságkutató intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) szakértőjét, aki kifejtette, hogy
ha a fogyasztók és a vállalkozások is azt feltételezik, hogy az árak tovább emelkednek, akkor az emberek előrehozzák vásárlásaikat, és magasabb bért követelnek, a vállalkozások pedig árat emelnek, mert magasabb béreket és magasabb termelői árakat kell fizetniük.
A további drágulásról szóló inflációs várakozások ily módon önbeteljesítő jóslattá válhatnak, és növelhetik a tényleges inflációt – mondta Kerstin Bernoth.
