Amint az várható volt, nagy vihart kavart a csütörtökön lemondott Liz Truss évi 115 ezer fontban maximált „életjáradéka”, amire a konzervatív párti exminiszterelnöke jogosult lenne ugyan, de rengetegen arcpirítónak tartják, hogy 45 napi munkáért – ami gyakorlatilag egy folyamatos vesszőfutás volt – a bukott kormányfő bármilyen extra kifizetéshez jusson, pláne a brit adófizetők zsebéből.
Fotó: Leon Neal / Getty Images
Nem is a jelenleg havi 4,8 millió forintnak megfelelő összeg csípi az emberek szemét, hanem az, hogy nulla a mögötte álló teljesítmény. Magyarán, Truss nem szolgált rá a brit társadalom hálájára, még profánabbul: érdemtelen a juttatásra a gazdagok adóterheinek könnyítésével kampányoló, 45 milliárd font értékű adócsökkentési programot felvázoló, majd abba pénzügyminisztere után belebukó miniszterelnök.
A Truss elleni támadások persze politikai töltetűek is egyben.
Elsőként Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezére fakadt ki a 115 ezer fontos tételen, s felszólította Liz Trusst, hogy ne igényelje a közszolgálati költségtérítést (PDCA), amelyre amúgy minden volt miniszterelnök élete végéig jogosult, függetlenül attól, hogy kinevezése lemondással vagy épp a választások elveszítésével szűnt meg.
Keir Starmerhez csatlakozva Ed Davey, a liberális demokraták vezetője szintén azt mondta, hogy nem kellene igényelnie a pénzt – írja a BBC. Ő populista húrokat is megpendített, szerinte Truss „kiegészítésként” a többszörösét kapja, mint a nyugdíjba vonuló britek zöme. A társadalmat megosztó 115 ezres vitába a szakszervezetek is beszálltak, természetesen a juttatás megvonását szorgalmazók táborát bővítve.
Maga a PDCA a hivatalát vesztett a kormányfő további társadalmi szerepvállalásához nyújt stabil forrást. Az intézményt a konzervatív John Major vezette be a konzervatív Vaslady, azaz Margaret Thatcher lemondását követően. Eredetileg az exkormányfők esetleges közfeladatainak további ellátásához nyújtott fedezetet, ha az illető aktív kívánt maradni.
A pénzt persze kötötten lehet felhasználni, például irodát, alkalmazottakat fizetni belőle,
fellépésekre, eseményekre utazni, de erre is csak akkor, ha az egykori miniszterelnöki pozícióhoz kapcsolódik a meghívás. A Full Fact nevű tényellenőrző civil szervezet épp ezért arra figyelmeztet, hogy nem helyes a juttatást fizetésként vagy nyugdíjként aposztrofálni, vagy azt állítani, hogy a volt miniszterelnökök „csak úgy”, szabad felhasználásra kapják az összeget, mert az utolsó pennyig el kell számolniuk vel. Igaz, a brit botránykrónikák már hallottak luxusprostituáltakra költött, ám munkavacsoraként feltüntetett tételekről egyes politikusok könyvelésében.
Az elkölthető összeget 2011 óta 115 ezer fontban rögzítették, s azt valamennyi kormányfő igényelte eddig,
azaz John Major, Tony Blair, Gordon Brown, David Cameron és Theresa May is. Boris Johnson még nem szerepel ezen a listán, igaz a dominikai szabadságát az új konzervatív kormányfő kijelölési folyamatában való aktív részvétele miatt megszakító és hazatérő – szintén bukott – politikus erről még nem nyilatkozott a közvéleménynek. És az egész okafogyottá is válna, ha Johnson nemcsak Londonba, de a hatalomba is visszatérne.
Major és Blair a teljes összeget igényelte a 2020–2021-es költségvetési évre, Gordon Brown 288 fontot bent hagyott a kasszában, David Cameron pedig 1577 fontra nem tartott igényt. Hozzájuk képest a Brexit végére pontot tévő
Theresa May szerény volt, összesen 57 382 font értékben nyújtott be számlákat.
A miniszterelnökök és a kormány tagjai a távozásukkor éves fizetésük 25 százalékát kapják meg végkielégítésként, ez az összeg a „miniköltségvetéssel” a Truss-kormány sírját megásó Kwasi Kwarteng pénzügyminiszternek és a többi tárcavezetőnek is jár.
A miniszterelnöki gázsi egyébként nem csillagászati összeg, jelenleg évi 79 ezer fontos állásról van szó.
Magyarán Liz Truss 9,5 millió forintos összeggel enyhítheti bánatát a Downing Street 10. kiköltöző lakójaként.
Ahová még kérdés, hogy ki költözhet be. Rishi Sunak, a Johnson-kormány pénzügyminisztere vasárnap bejelentette, hogy indul a kormányzó brit Konzervatív Párt elnökválasztási versenyében, s mint ismert, aki a pártelnök lesz, az lesz a miniszterelnök is egyben.
Fotó: Daniel Leal / AFP
A reális esélyekkel ringbe szálló pályázók közül
Rishi Sunak elsőként szerezte meg a jelöltséghez minimálisan előírt, száz alsóházi tory frakciótag támogatását,
sőt a BBC szerint 144-en álltak ki mögötte. Boris Johnsonnak nehezebben megy a szavazatgyűjtés, az exkormányfő 56 támogatóval, Penny Mordaunt volt védelmi miniszter pedig 23 támogatóval rendelkezik a konzervatívok frakciójában a vasárnap négyórai állás szerint. Sunak és Mordaunt már hivatalosan is nyilatkozott miniszterelnöki ambíciójáról, míg Johnson még lebegteti ezt, bár környezetéből biztosra veszik.
Johnsonnak állítólag már nemcsak 55, hanem száznál is több támogatója van a frakcióban, de ezt hivatalosan senki sem erősítette meg. A konzervatív pártelnök megválasztási processzusát október 28-ig, azaz jövő péntekig be kell fejezni, de
könnyen lehet, hogy Sunak személyében már hétfőn új kormányfője lesz az Egyesült Királyságnak,
ehhez „csak” az kell, hogy rajta kívül más ne jusson legalább száz támogatói szavazathoz a frakciótól. Ha ketten maradnak, akkor a párttagság megszondázása következik. Konzervatív frakciótagból annyi van, mint nap az évben, azaz Johnsonnál simán összejöhet a mágikus százas szám.
