Az erős oktatási és szakképzési rendszer nagyon fontos Európa legnagyobb gazdasága, Németország számára, amely a magas színvonalú termékek és szolgáltatások előállításához a képzett munkaerőre támaszkodik – mutat rá tudósításában a Reuters hírügynökség.
„Németország bizonyos mértékig lemaradt az oktatás erőteljes bővülésében, amely az elmúlt években az egész Európai Unióban végbement” – áll az IW tanulmányában, amelyhez a hírügynökség szombaton férhetett hozzá.
Az Európai Unióban a 25 és 64 év közötti, szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók aránya a 2011-es 27 százalékról 2021-re 20,7 százalékra csökkent, köszönhetően az oktatás dinamikus bővülésének Dél-Európában. Németországban azonban ez az arány a tíz évvel korábbi 13,4 százalékról 2021-re 15,2 százalékra emelkedett. (A Reuters és a tanulmány nem tér ki rá, de ebbe az időszakba esett a migránstömegek befogadása, ami feltételezhetően erősen hatott az oktatási adatokra – a szerk.)
A fiatal szakemberek, azaz a 25–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya Németországban jóval alacsonyabb (35,7 százalékos), mint az átlagában mért 41,2 százalék.
„Az adatokat a németországi szakoktatás és szakképzés igen különleges helyzetének hátterének megvilágításával érdemes vizsgálni” – írja az IW. A felsőfokú és középfokú szakképzettséggel rendelkező fiatal szakemberek szegmensét együttesen vizsgálva Németországban a képzett szakemberek aránya jelentősen magasabb (77 százalékos) az Európai Unió 73,4 százalékos arányánál.
A digitalizáció, a szén-dioxid-mentesítés és a dekarbonizáció összefüggésében a munkavállalókkal szemben támasztott változó követelmények miatt Németország és Európa számára egyre fontosabbá válik, hogy a dolgozó népesség a lehető legmagasabb szintű képzettséget szerezze meg
– közölte az IW.
A német munkaadók érdekeit képviselő magán-kutatóintézet szerint a kormánynak korai és intenzív támogatással kellene biztosítania, hogy az országban minden gyermek szakképesítést szerezzen.
