A kínai mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó cégekbe történő befektetések ötöde amerikai vállalatoktól, köztük az Intel és a Qualcomm programjaiból származik – írta a Reuters.

Robot hand holding lots of dollar notes robot, technology, future, futuristic, business, economy, business, money, dollar, bill, high tech, cyber, cyber technology, data, artificial intelligence, 3D, metal, blue background, studio, science, sci fi, hand, gesture, robotic, tech, illustration, innovation, shiny, chrome, silver, wires, concept, creative, ChatGPT, OpenAI
Fotó: Paper Boat Creative / Getty Images

A Georgetown Egyetem technológiai fejlődéssel foglalkozó csoportja, a CSET közzétett egy kutatást, amely az amerikai befektetéseket vizsgálta a kínai kvantumtechnológiával, robotikával és MI-vel foglalkozó kínai vállalatokban 2015 és 2021 között.

A jelentés szerint a vizsgált 167 amerikai befektető 401 tranzakcióban vett részt, ez a kínai MI-vállalkozásokba történt befektetések nagyjából 17 százalékát tette ki ebben az időszakban összesen 40,2 milliárd dollár értékben.

Ez a vállalatok által felvett összegek 37 százalékát tette ki, tehát a kínai tech szektor, amely ellen a Biden-kormány egyre szigorúbb korlátozásokat vezet be, amerikai befektetőknek köszönheti finanszírozása jelentős részét.

A Qualcomm 13, az Intel 11 kínai MI-vállalatba fektetett be, a legnagyobb portfólióval azonban a GGV Capital rendelkezik, amely az amerikai cégek élén állt 43 ágazati befektetéssel. A legdrágább beruházást a Goldman Sachs hajtotta végre, az 1KMXC nevű kínai robotikával foglalkozó vállalatba, valamint a Geek+ automatikus rendszereket fejlesztő cégbe.

Arcfelismerés
Az arcfelismerő szoftverek a kínai rendőrállam legfontosabb eszközei közé tartoznak.
Fotó: Shutterstock

A Biden-kormány várhatóan még idén bemutatja azt a rendeletet, amely korlátozná az amerikai befektetéseket a kínai technológiai szektorba, mivel Washington azzal vádolja a hazai vállalatokat, hogy keleti beruházásaikkal és az üzletek során megosztott információkkal Peking katonai erejét növelik, és olyan rendszerek fejlesztésében segédkeznek, amelyek a diktatúra megerősítését segítik.

A korlátozás nem az első, azonban a keményebb fellépés szükséges, mivel az amerikai befektetők eddig nem vették komolyan a kormányzati tilalmat. A GSR Ventures azután kötött üzletet a kínai IFlytek MI-vállalattal, hogy a beszédfelismeréssel foglalkozó cég felkerült egy kereskedelmi feketelistára. A Silicon Valley Bank és a Wanxiang American Healthcare a hongkongi székhelyű Sensetime MI nevű vállalatba fektetett be, amely arcfelismerő technológiákat fejleszt, legnagyobb megrendelője pedig maga a kínai állam.

Ezek a vállalatok 2019-ben kerültek fel a feketelistára, ami gyakorlatilag kizárta őket az amerikai technológiai exportból, ugyanis több bizonyíték is volt arra, hogy rendszereiket Hszincsiang tartományban az ujgurok bebörtönzésénél és „átnevelésénél” is felhasználták.

 A CSET azonban kiemelte, hogy csak egyetlen olyan kínai vállalatot finanszíroztak amerikaiak, amely kifejezetten katonai, közbiztonsági vagy hírszerzési célra fejlesztett MI-t.