Az Egyesült Államok és Kína csipháborúja dacára az ázsiai ország valahogy mégis hozzájut a csúcskategóriás amerikai csipekhez. A Reuters információi szerint a legkönnyebben a dél-kínai Sencsen elektronikai iparáról híres Hacsianbej városrészében lehet beszerezni őket, igaz, borsos áron. Az Nvidia gyártotta A100-as, mesterséges intelligenciához (MI) használatos csipek darabjait a szokásos ár duplájáért, 20 ezer dollárért kínálták a hírportál újságírójának.

Minsk,,2018.,Nvidia,Graphic,Chip,Close,Up
Az Nvidia hivatalosan csak lebutított csipeket küldhet Kínába, az ottani vállalatok mégis beszerzik a legfejlettebb félvezetőit, igaz, csak kis mennyiségben.
Fotó: Shutterstock

Habár a csúcskategóriás amerikai csipek vásárlása vagy eladása Kínában nem illegális, az amerikai exportkorlátozások miatt az eladók inkább a feketepiacon árusítják a termékeket, hogy elkerüljék a hatóságok kitüntető figyelmét.

Az amerikai kormány tavaly ősszel arra kötelezte az Nvidiát, hogy állítsa le legfejlettebb csipje, az A100-as, majd a tavasszal megjelent H100-as csúcskategóriás félvezetője exportját Kínába, valamint Hongkongba. Az AMD-t is hasonlóra kötelezték, a rendelkezés betartását pedig a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. Joe Bidenék ezzel is szeretnék hátráltatni a kínai mesterséges intelligencia és szuperszámítógépek fejlesztését.

Az erre irányuló amerikai törekvéseket azonban nehéz betartani: mivel az Nvidia mikroprocesszorait széles körben a legjobbnak tartják a gépi tanulási feladatokban, így a kereslet is hatalmas irántuk.

A hírügynökség tíz hongkongi és kínai eladóval beszélt, akik ugyan kis mennyiségben, de könnyedén tudtak vásárolni A100-as csipeket. A kereskedők információiból kiderült, hogy Kínában is nagy a kereslet a fejlett amerikai félvezetőkre, amelyeket korlátozott mennyiségben be is szereznek, washingtoni szankciók ide vagy  oda. A lap forrásai szerint

a vevők jellemzően alkalmazásfejlesztők, induló vállalkozások, kutatók és játékosok, sőt, az egyik kereskedő szerint akad köztük helyi hatósági alkalmazott is.

Az amerikai szabályozó hatóságok ugyanakkor tavaly megengedték az Nvidiának, hogy gyengébb és lassabb csipeket exportálhasson Kínába. Amennyiben a kínai vásárlóknak ezek mégsem kellettek volna, akkor a vállalat a tavalyi harmadik negyedévben 400 millió dolláros árbevételtől eshetett volna el el. Végül is lett vevőjük a kifejezetten a kínai piacra szánt A800-as és H800-as csipeknek, olyan óriáscégek is vettek tőlük, mint a Tencent vagy az Alibaba. Az Nvidia pedig azóta is növeli az eladásait.

Az Egyesült Államok mindenesetre sikeresen lelassította a kínaiak mesterséges intelligencia fejlesztéseit, mivel Hszi Csin-ping országában a felhasználók csak a legyengített Nvidia-csipekhez juthhatnak hozzá, vagy indiai, szingapúri és tajvani vállalatok révén importálhatnak közel hasonló tudású félvezetőket. 

Összességében tehát a kínaiak kevés fejlett csipet tudnak beszerezni ahhoz, hogy nagy MI nyelvi modellt készíthessenek. Például az OpenAI GPT-jéhez hasonló algoritmushoz több mint 30 ezer darab Nvidia A100-as kártya kellene a TrendForce kutatócég szerint.

Amerika megakadályozná, hogy Kína fejlett csipeket gyártson

Az Egyesült Államok és szövetségesei egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy korlátozzák Kína hozzáférését a fejlett csipekhez. A szakértők megosztottak abban, hogy az intézkedések milyen hatással lehetnek Peking fejlődésére.