Minden adott ahhoz, hogy az idén rekordmennyiségű olajat termeljen és exportáljon az Egyesült Államok. Ez segíthet stabilizálni az olajpiacot, annak ellenére, hogy a többi nagy exportőr, főleg Szaúd-Arábia a kitermeléscsökkentései révén felhajtaná a jegyzéseket.

Barrels,Or,Oil,Drums,With,Flag,Of,The,Usa.,Petroleum
Fotó: Novikov Aleksey

Az amerikai nyersolaj-kitermelés áprilisban 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A statisztika meglepte az elemzőket, a határidős árak csökkennek – vagyis kevésbé éri meg kitermelni –, ráadásul arra számítottak, hogy a kőzetrepesztéses technológián alapuló olajkitermelés már korábban elérte a csúcsot. 

A mostani növekedés hátterében elsősorban a hatékonyságjavulás áll, és azt jelzi, hogy az OPEC+-tagországok befolyása csökkenhet a globális olajpiacra.

Miután 2015-ben az árak összeomlottak, az amerikai kitermelők visszamentek a laboratóriumokba és sokkal hatékonyabb módszereket dolgoztak ki, a cégek pedig költségcsökkentéssel és leépítésekkel javították nyereségességüket – nyilatkozta a Wall Street Journalnak Vikas Dwivedi, a Macquarie Group stratégája. 

Az OPEC és szövetségesei az idén eddig a tavalyi kitermelés nagyjából 6 százalékának megfelelő csökkentést jelentettek be. A kőolaj világpiaci ára ennek ellenére nagyjából 13 százalékkal esett. Ennek a hátterében a vártnál sokkal gyengébb kínai kereslet áll, továbbá az, hogy a kisebb kitermelők – például Brazília, Kanada és Norvégia – jelentősen növelték a kibocsátásukat. A Rystad Energy becslései szerint ezek az OPEC-en kívüli államok az olajkartell termeléskiesésének nagyjából kétharmadát pótolták.

 

Az amerikai nyersolaj fele három nagy cégtől, a ConocoPhillipstől, a Devon Energytől, valamint a Pioneer Energytől származik – mindhárom nagyon erős első negyedévet hozott. A kisebb magáncégek pedig abból profitálnak, hogy a tavalyi olajárrobbanás idején megugró bevételeikből új mezőket tártak fel és állítottak üzembe.

A JPMorgan becslései szerint 2014 óta olyan technológiákat fejlesztettek ki, amelyek az olajárak esése esetén is biztosítja a nyereségességet. 

A palaolaj technológia kitermelési költségei azóta 36 százalékkal mérséklődtek.

 A technológia fejlődése nyomán több vizet és homokot pumpálnak a kőzetekbe, így nagyobb volumenben lehet felszínre hozni a nyersanyagot. A ConocoPhillips közölte, hogy az idén tervezett fúrásai 14 százalékkal hosszabbak lesznek, mint a tavalyiak. Egy másik nagy termelő, az EOG Resources közölte, hogy az év elején Dél-Texasban több mint 5 mérföld mély és közel 3 mérföld hosszú kutat fúrt, ami rekordot jelent.

A megnövekedett hatékonyság azt jelenti, hogy az EOG ma 42 dolláros hordónkénti árú olajból ugyanannyit kereshet, mint kilenc évvel ezelőtt a 86 dollárosból. Egyes információk szerint a szaúdi költségvetés finanszírozásához 81 dolláros éves átlagos olajár lenne szükséges. A brent nyersolaj hordónként 76 dollár körül mozog, ami 13 százalékos csökkenés az év elejéhez képest.

Az Exxon-Mobil és a Chevron azon dolgozik, hogy a következő néhány évben jelentősen növelje a Permi-medencében, a Nyugat-Texas és Új-Mexikó délkeleti részén lévő kulcsfontosságú olajtermelő régióban folyó kitermelést. 

A szektor még mindig csak az elméletileg lehetséges olajmennyiség mintegy 10 százalékát nyeri ki

 – mondta Darren Woods, az ExxonMobil vezérigazgatója egy múlt havi konferencián. A cél ennek az aránynak a megduplázása, már rövid távon.