Három fő megállapítást tett az Európai Számvevőszék az intelligens városokkal kapcsolatban, ezek közül pedig csak egy pozitív, azaz volna teendő az programjaival.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A most vizsgált fő program a Világítótorony névre keresztelt projekt, amely 400 millió eurós (153 milliárd forintos) költségvetéssel futó kutatási és innovációs tevékenységegyüttes. A számvevők szerint ráadásul igen hasznos, mert a modern technológiák révén pénz takarítható meg, csökkenthető a szennyezés és javítható a szolgáltatások minősége, amely az energiahatékonyságban, a levegőminőségben és az e-mobilitásban látszik meg leginkább.
2030-ra 100 városnak kéne klímasemlegessé válnia
Ezeknek lehet örülni, ugyanakkor a program nincs összekötve az unió egyéb kezdeményezéseivel, ráadásul a köz- és magánfinanszírozás is szétaprózódott, úgyhogy összességében nem lehetünk elégedettek – erre mutatott rá a jelentésért felelős számvevőszéki tag, aki történetesen magyar.
Az Európai Uniónak többet kell tennie az elért eredmények szélesebb körű hasznosításáért, ha lehetővé akarja tenni, hogy a modern technológiák révén több uniós város is intelligensebbé és környezetbarátabbá váljon
– jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, aki a második ciklusát tölti a szervezetnél.
A Világítótorony program egyébként a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramhoz tartozik, és 24 tagállamban 120 városnak nyújtott támogatást. A törekvések a 2021–2027-es költségvetési ciklus második felében már a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramban folytatódhatnak, a cél, hogy 2030-ig 100 város alakuljon klímasemlegessé, 2050-re pedig az Európai Unió összes városa elmondhassa magáról ugyanezt.
Mi volt helyes és mi nem megy?
A klímasemlegességre törekvés persze nem olcsó, jóval több beruházásra lenne szükség, mint amennyit az EU önmaga finanszírozni képes.
A becslések szerint száz, átlagosan százezer lakosú európai városnak 96 milliárd eurót kellene beruháznia,
hogy 2030-ra klímasemlegessé váljon. A számvevők meg is jegyezték: a városok számára nem teljesen világos, hogy összességében mekkora EU-forrás áll a program rendelkezésére, úgyhogy felkérték az Európai Bizottságot, hogy mérje fel a tényleges finanszírozási kapacitást.
Fotó: Molnár Péter / Hajdú-Bihari Napló
Kora ősszel a kékenergia témájában sem voltak elégedettek a számvevők, de most azért megjegyezték, hogy az intelligens városok kialakítására létrehozott Világítótorony programnak nemcsak az alapötlete, hanem a kialakítása is helyes, mivel megfelel a városok igényeinek és alkalmas a piacközeli technológiák bemutatására is. Az okosmegoldások főleg az energiahatékonyságra koncentráltak, ezek közül a legfontosabbak:
- az energiahatékony épületek,
- a világítás,
- és az intelligens hálózatok.
E területeken jól hasznosult a program, az esetek kétharmadában elérték vagy akár meg is haladták a kitűzött célokat. Ott lehetne fejlődni, hogy a projekten kívüli városokba is át lehessen helyezni a pozitívumokat. Ennek azonban keresztbefekszik egy sor tényező.
A lakosság nem túl lelkes
Az egyik, sőt legfontosabb a lakosság érdektelensége vagy rossz esetben aktív ellenállása. A közöny letörése, a polgárok bevonása komoly problémákat okozott, pedig ez kulcsfontosságú lenne a sikerhez, főleg hosszú távon. Miként a számvevők fogalmaztak,
ha az intelligens városok a modern technológiák bevetésének köszönhetően csökkentik szénlábnyomukat és átalakítják hagyományos eljárásaikat, szolgáltatásaikat, az előnyöket hozhat a polgárok és a vállalkozások számára.
A mindennapokon javítana ugyanis, ha az okosvárosok kialakítása révén a szolgáltatások rugalmasabbá válnának, a közterek biztonságosabbá, továbbá javulna a közlekedés, a közvilágítás, az épületek fűtése, a víz- és a hulladékgazdálkodás.
