Szenved a német autóipar: félgőzzel mennek a gyárak

A német autógyártás éppenséggel nem a legintenzívebb időszakát éli, mind a termelési adatok, mind az értékesítési darabszámok szomorú képet festenek Európa vezető gazdaságában zajló folyamatokról, amely nagyban meghatározza a magyar ipar teljesítményét is. A Markline adatszolgáltató statisztikájából kiderül, hogy a beépített teljes, 6,2 millió darabos kapacitásnak tavaly mindössze a kétharmadára volt szükség a piaci kereslet kielégítéséhez. 

A helyben legyártott 4,1 millió darabos mennyiség természetesen csak egy része a német autógyártók éves kibocsátásának, hiszen az alacsonyabb anyag-, energia- és munkaerőköltségek miatt gyártásukat túlnyomórészt már rég kiszervezték külföldi összeszerelő üzemeikbe, többek között Magyarországra. 

Német autógyártás: valami félrement

A Die Welt által szemlézett tavalyi adatok szerint az egyes vállalatok között is hatalmas különbségek mutatkoznak. Általánosságban megállapítható, hogy a magasabb ár- és minőségi színvonalat képviselő német márkák gyártásánál különösebb gond nem volt, némely luxusautó-modellt gyártó üzemben pedig egyenesen felpörgött a termelés. 

Példa erre, hogy a Porsche stuttgarti gyára csaknem 100 százalékon teljesített, az Audi Ingolstadtban és a BMW Münchenben 90 százalék körüli kihasználtságról számolt be. Az üdítő kivételeket is beszámítva 

(Csak a BMW kilenc üzemmel rendelkezik német földön.) Még rosszabb mutatókkal rendelkezik a Stellantishoz tartozó Opel eisenachi gyára, illetve a Ford kölni üzemegysége, előbbi átlagosan közel 30, utóbbi 33 százalékkal pöfögte végig a 2023-as évet.

Az Opel első számú, rüsselsheimi bázisa ezzel szemben 60 százalékot ért el. Más nagy telephelyek csak körülbelül fél kapacitással működtek, köztük a VW és a Mercedes-Benz fő üzemei Wolfsburgban és Sindelfingenben. A Berlin melletti Grünheide-ben található, 2022-ben felavatott Tesla-gyár szintén csak 51 százalékon teljesített első teljes évében.

A vállalatok reakciója az időszakos bezárás és a munkaidő rövidítése mellett egyes üzemeikben a harmadik műszak beszüntetése volt, a Volkswagen például emellett voksolt, így az éjszakai műszakpótlékot is meg tudták spórolni. 

Az Audi is leépítéseken gondolkodik, igaz, az erős német szakszervezeti ellenállásra is gondolva első körben a Brüsszel melletti elektromosautó-gyártó üzemére tenne lakatot, de végső döntés ebben még nem született.

Takaréklángon az elektromos átállás

Az elektromos átállásban vakon bízó és emiatt előre szaladó gyártók most bajban vannak, a sebtiben kiépített kapacitások a kereslet váratlan visszaesésével nem kalkuláltak, márpedig ez következett be. Jó példa erre a Tesla mélyrepülése, amely a teljes európai piacot Németországból látja le a Model Y crossoverével. 

Egyelőre a Tesla is jegeli a grünheidei Gigafactory bővítési terveit, noha azokhoz az előzetes engedélyeket a napokban megkapta. André Thierig gyárigazgató szerint akkor vágnak majd bele a fejlesztésbe, ha a villanyautó-kereslet stabil növekedésnek indul, s mivel a mélypontot az idei évre datálják, innentől a helyzet csak javulhat. 

Legalábbis ebben reménykednek, s abban, hogy a jobb kormányos Teslák helyi sorozatgyártásának beindulásával a brit és az ír piac is megnyílik előttük. A jobb kormányos Teslák összeszerelését áprilisban kezdték meg, egyelőre az indiai piacra szállítanak belőlük. 

A kereslet nő, növöget, de nem eléggé 

A kontinens legnagyobb felvevőpiacán az értékesítések sem eget rengető módon alakulnak. A magas infláció miatt elhalasztott vásárlásokat most kezdik bepótolni, az eladások az első félévben 5,4 százalékos éves alapú bővülést jeleznek, összesen 1 471 641 autót adtak el Németországban. 

A tisztán elektromos autók kereslete 16,4 százalékkal, 184 125 darabra esett vissza, az elektromos hibridek viszont taroltak, 12,3 százalékos növekedéssel és 363 966 darabbal 25 százalékos részt hasítottak ki a teljes forgalomból. A tölthető, plug-in hibridek 13,3 százalékos növekedési dinamikája tetszetősebb, de a 89 549 darabos mennyiség így is csak a negyede az eladott „sima hibridekének”.

A Marklines az idei első félév németországi gyártási adatait is publikálta a honlapján. A vállalatok összesen 2 199 247 személyautót és kishaszonjárművet gyártottak, utóbbi kategóriában csak a Mercedes és a Volkswagen volt érdekelt, együtt 100 353 járművel. 

„Félútnál” tehát a 2023-as teljesítmény 53,6 százalékánál járnak, azaz a jelenlegi tempót feltételezve némi bővüléssel zárják 2024-et, ám ettől az alapprobléma nem változik: a kihasználatlan kapacitások durván egyharmados arányával mielőbb valamit kezdeniük kell. 

A beszállítókon is csattan az ostor 

Az autóipari beszállítók egyik legnagyobbikaként ismert német Continental csoport erős második negyedévet zárt, ám borúsan látja a jövőt: eladásai beszűkülését vetíti előre. 

A hazánkban is gyártóbázisokkal rendelkező csoport három ága 

• abroncsgyártás, 
• autóalkatrész-gyártás 
• és ipari megoldások (ContiTech) közül 

amelyeket átszervezésekkel, leépítésekkel és költségcsökkentésekkel próbálnak rendezni, majd leválasztva a csoportról önálló útjára indítani. E téren jól állnak, erről tanúskodik a Continental ma publikált második negyedéves gyorsjelentése, amelyben az autóipari marzs –0,5 százalékról 2,4 százalékra történt irányváltásán örvendeznek. 

A munka beérni látszik, a környezet azonban továbbra sem optimális a cégcsoport számára: az autógyártás visszaesésével lefelé, 44-ről 42,5 milliárd euróra húzták le éves bevételtervük felső határát, az autóipari részleg év végére várt üzemi marzsát fél százalékponttal lejjebb, a 2,5-3,5 százalékos tartományba vitték. 

Csoportszinten 44 százalékkal magasabb, 544 millió eurós üzemi nyereséggel zárták a második negyedévet, az összforgalom kereken 10 milliárd euró volt, ez 4,1 százalékos visszaesés. 

A Continental-csoport üzemi marzsa 4,8 százalékról 7 százalékra nőtt, ezt és a világszerte százezer főnek munkát adó autóipari üzletág magára találását 5,3 százalékos árfolyam-erősödéssel ünnepelték meg a befektetők a frankfurti tőzsdén.