Németország háborúra készül – "ukrán bevetést" emlegetnek
Frieden durch Staerke! – szabad fordításban: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Népszerű latin változata „Si vis pacem, para bellum” az Európai Néppárt oldala weboldalon is olvasható azzal a megjegyzéssel, hogy az illetékes parlamenti képviselő a néppárti (EPP) litván Andrius Kubilius, aki ma az EU „védelmi és űrminisztere”. A német sajtó ezzel párhuzamosan már az „ukrán bevetésről” ír.
Furcsa jelszó, hangulata tragikusan ismerős a múlt század harmincas éveinek Németországából, amit 2025-ben a német liberális média, például a Frankfurter Rundschau is felkapott – pont német forrásból ez meglehetősen rossz visszhangot kelt.
A jelszó mögé sorakozó konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine (FAZ) már a hadrendet taglalja – igazi német katonai precizitással. A FAZ cikkében már szó sincs „békefenntartásról”. Bevetésről (német katonai szakszóval: der Einsatz) beszélnek, amelyben három vonalat jelölnek ki.
- Az ENSZ a kéksisakos békefenntartókat a tűzszüneti vonal mentén helyezi állásokba.
- A második vonalat az EU-csapatok adják a hátországban.
- Az ukrán hadsereg pedig egyfajta „körkörös védelem” jegyében „acél sündisznóvá” (Stahl-Stachelschwein) alakul.
Továbbra is legalább három síkon folynak az Ukrajna jövőjét, az esetleges békét taglaló tárgyalások. Legfelül a Trump–Putyin telefonos, személyes amerikai–oroszországi csúcs, piramisszerűen lefelé haladó külügyminiszteri, majd szakértői tárgyalássorozattal. Folynak az amerikai–ukrajnai megbeszélések is. Végül az EU (az USA nélküli NATO) erőfeszítéseket tesz egy „európai” béke kimunkálására Ukrajnában. Hogy a legalább háromsíkú – ugyanarról szóló – tárgyalások egymással milyen kapcsolatban állnak, a partnerek egyeztetnek-e, ha igen, milyen mértékben – pontosan nem ismert.
Kína is beszállna az „ukrán bevetésbe”
És egy váratlan fordulat: Kína felbukkan, mint lehetséges békefenntartó partner. Mi sem hiányzott jobban az EU-nak, a Starmer–Macron duó által sebtiben összerántott „engedelmesek koalíciójának”, amely belterjesen szerette volna kezelni a témát.
Brüsszelben jelezték, kínai diplomaták érdeklődtek: hogyan szállhatnának be békefenntartókként? A Die Welt kijevi tudósítója Oroszországot sejti a háttérben. Szó se róla, ennél hatékonyabban nem is lehetett volna megtorpedózni egy tisztán nyugati, EU-békefenntartó kezdeményezést. És még bele sem lehet kötni, hiszen a német források is hangsúlyozzák az ENSZ mint békefenntartó szervezet jogát, hogy Ukrajnában a békét szavatolja.
Peking azonban állítja: szó sincs kínai békefenntartók missziójáról Ukrajnában.
Mi lesz a szankciókkal?
Közben a nagy lendülettel megindult amerikai–orosz kapcsolat-újjáépítésben szaporodnak a kérdések. Mi lesz a Moszkva által egyre gyakrabban felpanaszolt szankciókkal? Mert azok igazán csak bevezetésük után évekkel – többségük most – kezdenek hatni.
Oroszország az ukrán háború ellenére tavaly a G20-ak csoportjában a harmadik legnagyobb gazdasági növekedési ütemet érte el, aminek hátterében átmeneti, szezonális tényezők, főleg a hadiipar felfuttatása áll. Hosszabb távon a növekedési ütem visszaesése várható, és ennek vélhetően meglesznek az orosz társadalomban a következményei.
Moszkva számára az idei év jókora visszaesést hordozhat.
Makszim Resetnyikov, az orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint komoly lehűlést észleltek a 2025-ös év első hónapjaiban
a vegyiparban, fafeldolgozásban – s ami különösen aggasztó, a lakosságra, az ellátásra kiható élelmiszer- és a hadiipar szempontjából fontos gépiparban. Resetnyikov nem tagadja, hogy a tavalyi jó eredmény elérésében komoly szerepet játszott az állami megrendelések növekedése, különösen a védelmi iparban.
Putyin jobboldali ellenzéke
Hogy a gazdasági eredmények, a növekedési tempó lassulása miként hathat az orosz közvéleményre, az ukrajnai háború megítélésére, erről ír a Levad Központ. A Levada inoagent besorolású, ami az enyhébb megítélése a Kreml-vonallal szemben állóknak. A cikk szerint
a moszkvai rendszer „jobboldali” ellenzéke, amely a háború folytatását akarja, de nem a putyini recept szerint, az orosz lakosság öt százalékát teheti ki.
A csoport emblematikus személyisége Igor Girkin (Igor Sztrelkov), a Donbász ismert katonai parancsnoka. A „szpecoperacija”, ahogy széles körben hívják az ukrajnai háborút, azért is kapta ezt a hatóságok által tűrt, sőt támogatott rövidítést, hogy megkülönböztessék a „klasszikus” háborútól.
Alapvető céljával – a Donbászban megvédeni az orosz ajkú lakosságrészt – egyetértenek. A csoport identitásközössége a „mieinket sohasem hagyjuk cserben” elfogadott tézisen alapul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.