Ukrajna rosszul járt. Az EU nem hosszabbítja meg a júniusban lejáró, kivételes kedvezményeket, a piachozzáférést biztosító megállapodást Kijevvel. Vélhetően visszatér az ukrán mezőgazdasági árudömpinget fékező kvótarendszer, noha lehetnek kivételek, speciális elbánású területek (például az ukrán cukorexport). Ez arra utal, hogy Brüsszelben mégiscsak vannak józan gondolkodású politikusok, akik tisztában vannak azzal, hogy az ukrán uniós csatlakozás nem érdeke a tagállamoknak.
Európa legjelentősebb agrárnemzete, Franciaország, az érdekelt kelet-közép-európai államok, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia hathatós támogatásával rávette a brüsszelieket és az Európai Parlamentet az agrártámogatási rendszer reformjának megkezdésére.
Ennek fontos eleme Ukrajna támogatásának átalakítása, ami bizton negatív fogadtatásra talál Kijevben. Ugyanakkor Kijev NATO-tagságának de facto ellehetetlenülése fokozza a nyomást az EU-ra, hogy soron kívül, politikai alapon vegye fel soraiba Ukrajnát. Ennek azonban komoly akadályai vannak.
Ukrajna nem áll készen sem a NATO-, sem az EU-tagságra – idézi az Euronews Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság volt elnökét.
Oroszország eközben megy a maga feje után, és Ukrajna kapcsán lépten-nyomon azt közvetíti a Nyugatnak, hogy az amerikaiakkal folyó tárgyalások nem tántoríthatják el ukrajnai alapcéljai elérésétől. A második tárgyalási forduló, amelyet Isztambulban az orosz főkonzulátuson folytattak az orosz házigazdák (Alekszandr Darcsijev washingtoni orosz nagykövet vezetésével) és az amerikai külügyesek, akiket Sonata Coulter külügyminiszter-helyettes vezetett, sikeresen lezárult – írja a félhivatalos RIA Novosztyi.
Ukrajnáról még érintőlegesen sem esett szó
– kommentálták a részvevők az újságírói kérdéseket. Megállapodtak abban, hogy az amerikai–orosz külügyi konzultációkat folytatják.
Ami a jövőbeni témákat illeti: valószínűleg napirendre kerül a légi forgalom megindítása az Egyesült Államok és Oroszország között. Továbbá Moszkva felveti a zárolt oroszországi állami vagyon kérdését is. A külügyminisztériumi (szakértői szintű) megbeszélések orosz hivatalos források szerint csaknem hat órán át tartottak.
Három alapvetően fontos frontszakaszon folytatódik a mind nagyobb ember- és hadianyagelőnybe kerülő moszkvai erők támadása a következő célokkal:
Nincs már elegendő katonai erejük az ukránoknak a sokfrontos támadások elhárítására – mondja Vlagyimir Jeranoszjan szakértő.
Az ukránok helyzete olyan, mint a Triskin Kaftán című orosz népmese, amelyben a kabátból levágnak darabokat, hogy a kopást, a foltokat kipótolják.
Csakhogy ezek a darabok máshonnan hiányoznak – világítja meg a helyzetet az örmény származású, népmesei elemeket történeteibe szövő katonai elemző.
Délnyugaton a Fekete-tenger partvidék kikötői, mindenekelőtt magasan a legfontosabb, az ukrán külkereskedelem mintegy kétharmadát magukon átbocsátó odesszai kikötők ellen készül a támadás, amely Alekszandr Szladkov elemző szerint azt jelenti, hogy szárazföldön a Kamianszk-Sztyepnogorszk térség (Dnyeper folyópart) ellen készülődik az orosz hadsereg.
Ezt meghódítva a moszkvai katonai tervezők Szladkovval együtt úgy gondolják, hogy megnyílik az út a nagyvárosok, Zaporizzsja, Dnyipro, a másik oldalon pedig Nyikolajevszk, Odessza irányába. Ezt egészítené ki Odessza tenger felőli megtámadása hadihajókkal és partraszálló egységekkel. A hadihajókat a Kaszpi-tengerről dobnák át a Volga–Don-csatorna- és zsiliprendszeren át a Fekete-tengerre. Ez lenne az állítólagos tavaszi–nyári offenzíva egyik alapcélja.
Miközben Ukrajna körül lassulnak a politikai események, a Balkán forrongása erősödik. Putyin ezt ki akarja használni – írja a Politico belgrádi keltezésű nemzetbiztonsági hírlevele. Hat nyugat-balkáni ország vár EU-bebocsáttatásra, némelyikük évtizedek óta. És akkor elviharzik mellettük Brüsszel irányába a politikai előzősávon a náluknál is sokkal szegényebb, felkészületlenebb Ukrajna (mellette Moldova), sőt a távolban Örményország is csizmát húzva igyekszik az EU felé.
Belgrádban, Pristinában (Koszovó) és Szarajevóban szólnak a vészcsengők. Márpedig
ha Belgrád riadókészültségben van (például a roppant erős ellenzéki megmozdulások miatt), arra Budapesten is nagyon kell figyelni.
Nemrég kötöttük nemzetbiztonságunk egyik kulcsfontosságú elemét, az energiabiztonságot (Budapest és Belgrád földgáz- és kőolajszükséglete kielégítésének összehangolását) Szerbiához kapcsoló, katonai együttműködéssel erősített kétoldalú megállapodáshoz. Azaz Szerbia (és rajta keresztül a térség, Bosznia-Hercegovina, továbbá Koszovó) stabilitása magyar létérdek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.