késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A moldáv-gagauz válság tovább növeli a feszültséget az ukrán háborúban
Gagauzia vezetőjét, Jevgenyija Gucult a moldovai rendőrség őrizetbe vette. Azzal is gyanúsítják, hogy egy Moszkva által támogatott politikai erő nyomulását segítette. Korábban, tavaly novemberben Mikhail Vlah gagauz közéleti szereplőt tartóztatták le, állítólag egy dokumentumba bekerült elírás miatt.
Jevgenyija Gucul letartóztatása sokkhatásként érte az autonóm terület lakosságát. A hír hallatára állítólag zavargások törtek ki Komratban, a Moldáviához tartozó Gagauz Autonóm Terület fővárosában. Felfegyverzett erőket vezényeltek ki a rend fenntartására. A moldáv fővárosban, Kisinyovban ugyan voltak Gucul melletti kisebb rokonszenv-tüntetések, de egészében véve nyugodt a helyzet.
A háttérhez hozzátartozik, hogy Jevgenyija Gucul ápilisban kijelentette: Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket, polgárháború fenyeget.
A legrosszabkor törhet ki a gagauz–moldáv konfliktus
Gucul letartóztatásának körülményei zavarosak. A kisinyovi repülőtéren kapták el, amikor fel akart szállni egy Isztambulba tartó gépre. Kiderült, hogy rajta van azon a listán, amelyre azokat az embereket tették, akiknek tilos elhagyniuk az országot. Mint a Vedomosztyi című orosz napilap írja, a repülőtéri rendőrség értesítette a „kompetens szervezetet”, amely azonnal lecsukatta a fiatal nőt.
Gucul helyettese attól tart, hogy a kivezényelt rendfenntartó csapatok teljesen körülzárják Komratot.
Ilan Sor, a Pobjeda nevű, Moldáviában betiltott gagauz ellenzéki párt vezetője elítélte Gucul letartóztatását. Gucult egyébként várhatóan korrupciógyanús ügyekben való részvétellel is megvádolják. Az érintett mindenféle, törvényellenes cselekedetekben való részvételt tagad.
A Moldávia déli részén foltokban létező Gagauz Autonóm Terület gyanús, oroszbarát területnek számít a Nyugat-párti Maia Sandu vezette Moldáviában, amely Ukrajna oldalvizén, Kijevvel szoros szövetségben igyekszik beevezni az Európai Unióba, ily módon valami pénzhez jutni.
Akárcsak a hasonló cipőben járó Örményország, amely ismét felgyorsította az EU-hoz való csatlakozás menetét, és soron kívüli elbánásra számíthat Brüsszelben – ami bizton kiveri a biztosítékot a felvételre immáron évtizedek óta váró néhány balkáni államban, például Észak-Macedóniában.
Jelenleg csaknem egytucatnyi balkáni, kis-ázsiai, dél-kaukázusi állam van az EU-tagság várólistáján.
- Albánia,
- Bosznia-Hercegovina,
- Észak-Macedónia,
- Grúzia (Georgia),
- Moldávia,
- Montenegró,
- Örményország,
- Szerbia,
- Törökország
- és Ukrajna.
Egy részük (Ukrajna, Moldávia, Örményország) a „politikai gyorsítólistán” előzi a többieket – ami persze nem tetszik a többségnek. Észak-Macedónia például 2005 óta vár az EU-felvételi tárgyalásokra.
A cél: Odessza
Talán összefügg a hírrel, hogy Oroszország félmilliós hadsereggel, húszezer katonai járművel készül bevenni Odesszát, Ukrajna gagauz területektől alig néhány tíz kilométerre fekvő, legfontosabb tengeri kikötővárosát. Odesszán, a város három gabonakikötőjén keresztül bonyolítják le Ukrajna hatalmas, sok tíz millió tonnás szemestermény-exportját. Odessza mellett elsőrendű katonai célpont lenne Nyikolajevszk (Mikolajiv) kikötő, hadiipari központ és Ukrajna északkeleti részén a kétmilliós nagyváros, Harkov (Harkiv). A hírt a három város, terület elleni oroszországi támadás tervéről Gyenyisz Pusilin, a jelenleg már Oroszországhoz tartozó Donyecki Népköztársaság vezetője jelentette be.
A gagauz válság egyéb körülményei is elgondolkodtatók. Vlagyimir Putyin a napokban ismét jelezte, hogy a dél-moldáviai határ mentén létező, a gagauz területektől néhány kilométernyire fekvő Odessza esetleg csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz. A csatlakozás több változata kering az oroszországi sajtóban.
- Egyesek szerint az egész megyéről van szó,
- mások szerint csak Odessza városáról.
- A harmadik változat: csak Ukrajna legnagyobb tengerikikötő-együttese, az odesszai kerülne át orosz fennhatóság alá.
Kijevben a Zelenszkij-vezetés a leghatározottabban visszautasít mindenféle, Moszkvának teendő területi engedményt.
Gáz és gránátok
Moldávia és Oroszország viszonya egyre feszültebb. A Gazprom tavaly év végén többmilliárdos gázszállítási számlával lepte meg Moldáviát – amely persze képtelen fizetni ilyen nagyságrendű összeget. A Dnyeszter menti Moldáviai Köztársaságban van Európa egyik legnagyobb fegyverraktára, Cobasnában. Ebben jelentős mennyiségű 122 és 152 milliméteres tüzérségi gránátot őriznek – amiből most egyre nagyobb hiány van az ukrán fegyveres erőknél. Mindkét űrméret szovjet-orosz eredetű, a nyugati fegyvergyárak nincsenek berendezkedve ilyen méretű gránátok gyártására.
Gagauzia lakosságának zömét a törökökhöz hasonlító nyelvet beszélő gagauzok alkotják. A gagauz mellett még a román és az orosz nyelv is hivatalosnak számít az autonóm területen. Nyelvük rokonságban van a tatár-kipcsák türk családdal, így talán még a magyaroknak is nagyon távoli nyelvrokonai lehetnek az Európa felé sodródó, közép-ázsiai sztyeppei népekhez sorolt gagauzok, akik Délnyugat-Ukrajnában, Romániában és a Balkán több más államában is fellelhetők. A gagauz válság csak tovább bonyolítja az orosz-ukrán háború amúgy sem könnyű lezárását, a békés rendezés menetét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.