Hszi Csin-ping még a feszültnek ígérkező EU-s vezetőkkel való találkozása előtt figyelmeztette Ursula von der Leyent

Pekingben találkoztak csütörtökön az Európai Unió vezetői – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke – Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel. A csúcstalálkozó eredetileg az 50 éves diplomáciai kapcsolatokat ünnepelte volna, de a feszültségekkel teli előzmények után a rendezvényt a kínai fél kérésére egyetlen napra rövidítették.

A találkozó középpontjában több kényes téma állt: a kereskedelmi egyensúlytalanságok, a piacra jutás korlátai, valamint a Kína által bevezetett ritkaföldfémexport-korlátozások. Ezek a döntések májusban átmeneti fennakadásokat okoztak több európai autógyártó üzemeiben, noha júniusban Kína 245 százalékkal növelte az EU-ba irányuló ritkaföldfém-mágnes exportját az előző hónaphoz képest.

Hszi Csin-ping szerint a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy Kína és az EU erősítse a kommunikációt, a kölcsönös bizalmat és az együttműködést. 

– hangsúlyozta a kínai állami televízió szerint.

A találkozó előtt Ursula von der Leyen igyekezett békülékeny hangot megütni: X-oldalán azt írta, hogy a csúcstalálkozó lehetőséget teremt a kapcsolatok újraszabályozására, és szerinte lehetséges a kölcsönösen előnyös együttműködés. A kínai Hszinhua hírügynökség szintén mérsékelni próbálta a hangulatot, és egy kommentárban úgy fogalmazott: Kína Európa „kritikus partnere, nem rendszerszintű riválisa” – írja a Reuters.

Míg az EU hivatalos stratégiája Kínát egyszerre partnerként, versenytársként és rendszerszintű ellenfélként határozza meg, 

– legalábbis retorikájában. A két fél érdekei valóban átfedik egymást olyan globális ügyekben, mint a kereskedelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem vagy a nemzetközi szabályozás.

A háttérben az EU és az Egyesült Államok is közel áll egy új kereskedelmi megállapodás megkötéséhez, amely 15 százalékos vámot vezetne be az európai exporttermékekre – elkerülve ezzel a Donald Trump által kilátásba helyezett 30 százalékos emelést. Ez az alku tovább növelheti az európai fél mozgásterét a kínai kapcsolat kezelésében is.

Bár áttörés nem történt, a csúcstalálkozó lehetőséget adott arra, hogy a felek ismét közvetlenül egyeztessenek – és talán új irányba tereljék a feszültségekkel teli együttműködést.

Peking, Washington és Moszkva a világ újrafelosztására készül

Hszi Csin-ping kínai elnök 2025 szeptemberére Pekingbe hívta Donald Trumpot és Vlagyimir Putyint, hogy egy nagyszabású katonai parádé mellett csúcstalálkozón döntsenek többek között Ukrajna, Tajvan és a Közel-Kelet jövőjéről. Közben Ukrajnában belpolitikai feszültség alakult ki, miután Volodimir Zelenszkij elnök korlátozta a korrupcióellenes szervezetek függetlenségét, ami az EU-csatlakozás egyik feltétele volt. 

Eközben Németország öt új Patriot rakétaüteget szállít Ukrajnának, amelyeket az USA később pótol, így erősítve Kijev légvédelmét. Az Ukrajnának szánt PAC-3 MSE típusú rakéták a legmodernebbek közé tartoznak, és képesek lehetnek még az orosz hiperszonikus fegyverek megsemmisítésére is.