A magyar turista imádja: a fél világot letérdelteti a forint, de meddig tarthat?

Meglepően jól teljesít a forint a nyár közepén, noha az évnek ebben a szakaszában általában a gyengülni szokott, ezúttal mintha más erők mozgatnák az árfolyamot.

Forint: a jegybank erősíti hónapok óta 

Péntek reggel egy euróért 396,5 forintot bankközi devizapiacon, miközben a dollárt egy rövid ideig 337 forint alatt jegyezték.

Nem véletlen, hogy ilyen jól teljesít a feltörekvő devizának számító forint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis a héten már a tizedik alkalommal ülésezett és tartotta 6,5 százalékon az alapkamatot. Utoljára tavaly szeptemberben lazított a monetáris kondíciókon, amit aztán az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben felfüggesztett. Ezzel szemben a régiós jegybankok, mint a cseh, vagy lengyel épp ellenkezőleg, csökkentették az alapkamatot, tehát jókora kamatfelár alakult ki a forint esetében, ami miatt már egy ideje a világ a legjobban teljesítő devizái között van.

Sekély piac, vámháború, pozitív nemzetközi hangulat – minden a forint mellett szól

Várható volt, hogy a forint elmozdul a 400-as szinttől, az, hogy milyen irányba, az leginkább a külföldi eseményektől függött – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki úgy látja, hogy nem feltétlen fundamentális okok vannak a forint erősödésének hátterében. Jelenleg kifejezetten kedvező a globális nemzetközi hangulat, ami segíti a feltörekvő piaci devizákat, köztük forintot. 

Az elemző szerint egy hónappal ezelőtt még nagyon nem így nézett ki a Trump -féle vámháború, gyakorlatilag minden napra jutott valami negatív hír, most azonban úgy tűnik, hogy a kérdés nyugvópontra jutott. Sőt, mintha a vártnál hamarabb és pozitívabb megállapodásokat sikerülne megkötni, ami egyértelműen javítja a nemzetközi hangulatot. A forint elmúlt hónapokban látott problémáját pont a vámháború jelentette, április elején, amikor az elnök bejelentette „Amerika felszabadításának napján”, hogy a fél világot megvámolja, a hazai fizetőeszköz azonnal lejtőre került és ismét 400-as kurzust áttörte felfelé.

Mindenesetre Virovácz szerint a mostani helyzet egyben azt is jelenti, ha nem lesz fennakadás, és nem lesz óriási vámháború, az előbb-utóbb az amerikai jegybankot, a Fedet is kamatvágásra ösztönözheti, ami gyengítheti a dollárt, az pedig jót tesz a feltörekvő piaci eszközöknek.

– mondta az ING Bank elemzője,  aki ezt azzal magyarázta, hogy továbbra is nagyon magas kockázati prémiumot biztosít az MNB, emiatt nagyon sok befektető vett fel forint pozíciót. Ez azonban nem tartható fenn örökké, a vége mindig ugyanaz, ugyanis, ha mindenki egy oldalon áll, akkor a másik oldalon nem nagyon marad vevő. Innentől kezdve pedig befagy a piac, és sokan arra kezdenek spekulálni, hogy az MNB kamatvágásra rá szánja magát, ami aztán ismét forint gyengülést eredményez. 

Ebből az is következik, hogy előbb-utóbb eljut arra a szintre a hazai fizetőeszköz, ahonnan már nem tud tovább javulni az árfolyam. Mindenesetre arra is felhívta a figyelmet, hogy bármennyire is meglepő, de a magas kamatfelár miatt a forint most egy kockázatmentes eszköznek számít. Egészen addig, amíg a jegybank nem kezd el abban gondolkodni, hogy megvágja a kamatokat. Tehát szerinte elképzelhető, hogy ha a kockázatkerülés felerősödik, ami korábban épp a forintot támogatta, ezúttal gyengítheti. Egyébként technikai oldalról sincs már túl nagy tér a magyar deviza előtt, 395-396-os kurzusnál húzódik egy erős támasz, ami hosszabb távon is meghatározza az árfolyamot.

Fontos adatok jönnek a következő hetekben

A hazai fizetőeszköz mozgását nagyban befolyásolhatja a következő két-három hét, ugyanis fontos adatok és hírek érkeznek.

1. Július 30-án a második negyedéves GDP-adatokat közli a KSH, az ING Bank elemzője szerint „gyenge számok lesznek”, ami elindíthatja a kamatvágásával kapcsolatos spekulációkat.
2. Augusztus elsején lejár a határidő, amit Trump az EU és Amerika közötti kereskedelmi megállapodás megkötésére adott, és nem zárható ki, hogy komoly zavarokat okoz majd a pénzpiacokon.
3. Augusztus 8-án pedig az közli a KSH a júniusi inflációs adatot, ami a mostaninál alacsonyabb, 4 százalék körüli fogyasztói árindexet mutathat.

Virovácz szerint egy alacsony növekedési szám és inflációs adat együttese után benne van a pakliban, hogy a piac kamatvágást kezd el árazni, és sok befektető arra spekulál majd, hogy a kamatfelár szűkülni fog, ami egy újabb gyengülést indíthat el. Épp ezért úgy véli, hogy szeptemberre fog igazán kitisztulni a kép, hogy mennyi erő maradt a forintban.

Hamarosan vége az uborkaszezonnak, jönnek a hitelminősítések

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is egyetért azzal, hogy elsősorban technikai okai vannak a forint mostani teljesítményének, szerinte bármikor jöhet egy rossz hír, ami véget vet a menetelésének. Ráadásul szeptemberben már a befektetők is visszatérnek a piacra.

– fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem túl acélos. A növekedés továbbra is gyenge, az államháztartási hiány még mindig nagy, és jön a választási kampány, valamint a hitelminősítések. Ráadásul az uniós intézményekkel fennálló konfliktus sem enyhül. Az elemző nem zárja ki, hogy még csorog lefelé az árfolyam, ám az szerinte nem lesz tartós.

Annál is inkább, mert azt gondolja, hogy lesz olyan hitelminősítő az őszi hónapokban, aki vagy a kilátást rontja, vagy leminősíti a magyar állampapírokat. A legközelebbi döntést októberben pont az a Standard and Poor’s hozza meg, ahol a leginkább rezeg a léc. Miután korábban BBB-ből BBB mínusz szintre minősített le minket, így egy újabb ilyen döntést már a bóvli, azaz a befektetésre nem ajánlott kategóriát jelentené, főleg, hogy tavasszal már a kilátást is lerontotta negatívra.

Ahhoz ugyanis komolyabb indokok kellenek, mint hogy később magasabb lesz a hiány, tehát alapesetben nem vár leminősítést. Mindkét elemző úgy véli, hogy az év végén 410 körül alakulhat a forint árfolyama az euróval szemben. Persze ez is megváltozhat, ismerve a nemzetközi környezet változékonyságát.