késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A vámfenyegetés nem riasztja el Indiát és Kínát az orosz olajtól
Sem India, sem Kína nem enged egyelőre az amerikai nyomásnak, hogy állítsa le az orosz olaj vásárlását, különben 100 százalékos másodlagos vámok fenyegetik. Mind a két kormány jelezte, hogy az energiahordozók beszerzésekor kizárólag a nemzeti érdekeket veszi figyelembe, India azonban már csökkentette az Oroszországból származó importot.
Donald Trump amerikai elnök július közepén vetette fel a tarifát arra az esetre, ha Oroszország nem köt ötven napon belül békemegállapodást Ukrajnával, a hónap végén pedig előrehozta a határidőt. Szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy beváltja a fenyegetését, mert ez az olaj és az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetne, még azután is, hogy az OPEC+ a hét végén döntött a kitermelés további fokozásáról.
Az indiai kormány nem adott utasítást az ország finomítóinak, hogy állítsák le az orosz olaj vásárlását, bár a Reuters értesülése szerint az állami tulajdonban lévők ezt megtették július utolsó hetében, de ez a saját döntésük volt. Az Indian Express pedig arra emlékeztetett, hogy az erősödő nyugati nyomás miatt már
a másodlagos vámmal való fenyegetés előtt csökkent az importált orosz olaj mennyisége,
júliusban csupán napi 1,6 millió hordó volt, 24 százalékkal alacsonyabb az előző havinál.
A Bloomberg tudósítása szerint ugyan arra figyelmeztette a kormányzat a finomítókat, hogy dolgozzanak ki terveket máshonnan származó olaj vásárlására, de az információ forrása szerint ez arra az esetre szólt, ha nem lenne elérhető az orosz energiahordozó.
A hét végén pedig Narendra Modi elnök ismét megerősítette, hogy a jelenlegi bizonytalan globális körülmények között különösen fontos védeni az ország gazdasági érdekeit, miután életbe léptek az indiai importárukra kivetett 25 százalékos amerikai vámok.
India az orosz olaj fő piaca, nő a függősége
India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre Kína és az Egyesült Államok mögött, és a tengeren szállított orosz olaj első számú vásárlója. Az ország függőségét jól mutatja a Times of India szerint, hogy míg az ukrajnai invázió előtt az olajimportjának mindössze a 0,2 százaléka származott Oroszországból, addig mostanra ez az arány elérte a 35-40 százalékot.
Korábban a közel-keleti országok, elsősorban
- Irak
- és Szaúd-Arábia
voltak a fő források, most Oroszország.
Az orosz import 2023 májusában érte el a csúcsot napi 2,15 millió hordóval,
de egyszer sem esett napi 1,4 millió hordó alá, ami amerikai források szerint „irritálja” Trumpot, de az Európai Uniót is, mert Delhi ezzel támogatja az orosz háborús gépezetet.
India azonban nem akarja feladni a szoros kapcsolatait Oroszországgal, amely az olaj mellett a legnagyobb fegyverszállítója is. A két ország együttműködése stabil és időtálló – hangsúlyozta pénteki sajtótájékoztatóján Randír Dzsaiszval külügyi szóvivő, hozzátéve: biztos benne, hogy az indiai–amerikai kapcsolatok is fejlődni fognak.
Folytatódnak a kereskedelmi tárgyalások
India arra számít, hogy az amerikai kereskedelmi tárgyalók a hónap végén látogatást tesznek az országban, hogy folytassák a kétoldalú kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, de Delhi kitart amellett, hogy nem engedélyezi az Egyesült Államoknak a belépést a tejipari és mezőgazdasági szektorába, amely politikailag és vallási szempontból is érzékeny terület.
Modi ragaszkodik a hazai gyártás felfuttatásához is, a „Make in India” kezdeményezés folytatásához is. „A világgazdaságban aggodalom, instabil légkör uralkodik” – mondta szombaton egy Uttar Pradesh állambeli északi gyűlésen.
Most, bármit is vásárolunk, csak egy dolgot kell mérlegelnünk: azokat a dolgokat fogjuk venni, amelyeket indiai emberek verejtékével készítettek
– tette hozzá.
Kína kedvezőbb helyzetben van
Az orosz olaj másik nagy vásárlója, Kína sem enged, bár Peking jobb helyzetben van Indiánál, mivel az Egyesült Államoknak szüksége van a ritkaföldfémmágnesekre, amelyek ellátásában monopolhelyzete van.
„Kína mindig a nemzeti érdekeinek megfelelően fogja biztosítani az energiaellátását” – tette közzé a kínai külügyminisztérium az X-en a kétnapos stockholmi kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokat követően, válaszul az Egyesült Államok 100 százalékos vámfenyegetésére.
„A kényszer és a nyomásgyakorlás nem fog semmit elérni. Kína határozottan meg fogja védeni szuverenitását, biztonságát és fejlődési érdekeit” – tette hozzá a tárca.
Az AP hírügynökség tudósítása szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter is elismerte az egyeztetés végén, hogy „a kínaiak nagyon komolyan veszik a szuverenitásukat”, amikor az orosz olajvásárlásról van szó. Igaz, azt is hozzátette:
Nem akarjuk gátolni a szuverenitásukat, ezért százszázalékos vámot fognak fizetni.
Gabriel Wildau, a Teneo tanácsadó ügyvezető igazgatója azonban sok más elemzőhöz és szakértőhöz hasonlóan kétli, hogy Trump beváltaná a fenyegetését. „Ez visszafordítaná az összes közelmúltbeli előrelépést, és valószínűleg véget vetne minden esélynek” Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy kereskedelmi megállapodást jelentsenek be, ha ősszel találkoznak – nyilatkozta az amerikai hírügynökségnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.