Hiába emeltek idén, döbbenetesen alacsony az ukrán minimálbér – Európa végén kullog az ország
Idén év elején 8000 hrivnyáról 8647 hrivnyára nőtt a minimálbér, ami a jelenlegi árfolyamon mintegy 61 400 forintnak felel meg. Ez nominálisan mintegy 8 százalékos emelés, ám a gyakorlatban ez az összeg továbbra sem biztosít érdemi megélhetést, különösen a háborús gazdasági környezetben.
Még az emelés után is alacsony a szint
A minimálbér szintje az emelést követően is rendkívül alacsony maradt – írta a Kiszo. Összehasonlításképpen az ukrán átlagkereset már 2025 végén is meghaladta a 26 ezer hrivnyát, ami mintegy 185-190 ezer forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér továbbra is a jövedelmi skála alsó szélén helyezkedik el, és jelentős a különbség az átlagos keresetekhez képest.
A hivatalos létminimum szintén alacsony: körülbelül 3200 hrivnya, azaz 22-23 ezer forint körül alakul. Ez azt jelzi, hogy még a hivatalos megélhetési küszöb is alacsony szinten van meghatározva, így
- a minimálbér
- és a tényleges megélhetési költségek
közötti különbség a valóságban ennél is nagyobb lehet.
A háború és az infláció hatása
A bérek vásárlóerejét jelentősen rontotta az elmúlt évek gazdasági környezete. A háború következtében visszaesett a gazdasági teljesítmény, megszakadtak ellátási láncok, és komoly károk keletkeztek az infrastruktúrában. Ebben a helyzetben a bérek reálértékének megőrzése is komoly kihívás.
Az infláció különösen az alacsony jövedelműeket sújtja, akik bevételeik nagyobb részét alapvető termékekre költik. Így hiába nőtt nominálisan a minimálbér, a tényleges életszínvonal sok esetben alig javult.
Jelentős a különbség a magyar bérekkel
A régiós összehasonlítás még erősebb kontrasztot mutat. Magyarországon 2026-ban a minimálbér nagyságrendileg 266-270 ezer forint körül alakul – ez több mindentől függhet – , ami több mint négyszerese az ukrán szintnek. Ez a különbség nemcsak a gazdasági fejlettség eltérését mutatja, hanem a munkaerőpiaci folyamatokat is erősen befolyásolja.
A magasabb bérek miatt továbbra is erős a külföldi munkavállalás vonzereje az ukránok számára, különösen a szomszédos országokban. Ez hosszabb távon csökkenti a hazai munkaerő-kínálatot, miközben a hazautalások fontos szerepet játszanak az ukrán gazdaságban.
Szakértők szerint jóval magasabb bér kellene
A jelenlegi szintet szakértők egyértelműen alacsonynak tartják. Egy korábbi ukrán miniszter szerint legalább 12 ezer hrivnyára – vagyis nagyjából 85 ezer forintra – kellene emelni a minimálbért ahhoz, hogy az közelebb kerüljön a valós megélhetési költségekhez. Ez közel 40-50 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
A szakmai vélemények szerint a minimálbér jelenlegi összege nem tükrözi a gazdasági realitásokat, és nem biztosít megfelelő megélhetést. Miközben a kormány óvatos, fokozatos emelésekkel számol, a szükséges és a tényleges bérszint közötti különbség továbbra is jelentős marad.
Okszana Zsolnovics, Ukrajna korábbi szociális minisztere szerint a jelenlegi minimálbér túl alacsony, és nem tükrözi a valós megélhetési költségeket. Úgy vélte, hogy a minimálbérnek az országos átlagfizetés 60 százalékát kellene elérnie.
„Ha most 25-26 ezer hrivnya körül van az átlagbér, akkor a minimálbérnek legalább 12 ezer hrivnyát kellene kitennie” – mondta már tavaly ősszel Zsolnovics a Novini.Live műsorában. Hozzátette: a mostani 9 ezer hrivnya alatti szint inkább a „szürkegazdaság” fenntartásának kedvez, mintsem reális mutató.
Aki tényleg ennyi pénzből kénytelen megélni, annak nagyon nehéz eltartani a családját
– fogalmazott. A volt miniszter szerint a minimálbér 10-12 ezer hrivnyára emelése észszerű lépés lenne, mert:
- több járulék folyna be a nyugdíjalapba,
- csökkenne a feketefoglalkoztatás,
- a dolgozók jobban éreznék, hogy munkájukat méltányosan fizetik meg.
Zsolnovics úgy véli, hogy ezzel párhuzamosan a létminimumot és a minimális nyugdíjat is 4,5-4,7 ezer hrivnya szintre kellene emelni, hogy valóban fedezze az alapvető kiadásokat.
Lassú felzárkózás várható
Az adatok alapján a 2026 eleji emelés inkább jelzésértékű lépés, mintsem érdemi fordulat. A gazdaság stabilizálódása és a bérek felzárkózása csak hosszabb távon, a háborús helyzet rendeződésével és a beruházások élénkülésével válhat reálissá.
Addig azonban a jelenlegi szint azt mutatja, hogy az ukrán minimálbér továbbra is rendkívül alacsony, és a felzárkózás folyamata lassú és bizonytalan marad.
