Bedugulhatnak a határok nyáron: súlyos gazdasági következményei lehetnek az új brüsszeli határvédelmi rendszernek

Tízezrével érkezhettek britek a Liszt Ferenc repülőtérre a BL-döntőre, meg is érdeklődtük az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy bírta az Európai Unió frissen bevezetett digitális határellenőrzési rendszere. Amíg megérkezik a válasz: talán még ennél is érdekesebb, miért kérdeztünk rá. A nyári turistaszezonban első komoly tesztjével szembesülő EES-rendszerről sorozatban születnek az aggódó cikkek. A félelem: bizonyos határátkelőhelyeken és repülőtereken összeomlásszerű helyzetekhez, igazi közlekedési rémálomhoz vezethet a többéves késlekedés után sietősen bevezetett beléptetési rendszer.

Ez azt is jelenti, hogy ha a nyáron európai célpontokat látogatnánk meg, érdemes előre tájékozódni az ilyen potenciálisan rizikós helyek vörös listájáról. Nem minden célpontról, nem minden útvonalról van szó, mindjárt megértjük, hogy miért. Egyesek azonban kiemelt kockázatúak. Ilyenek a közelünkben is vannak.

A kulcs: a biometrikus adatokat – ujjlenyomatokat és arcfotót – használó új EES-rendszert a nem uniós országok polgárainak rövid időtartamú be- és kiutazásakor alkalmazza az Európai Unió (de kivételt élveznek Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc polgárai).

Ebből kikövetkeztethető, hogy a repülőtereken kívül mely határokon merül fel a dugók kialakulásának veszélye. Miért? A rendszer új és nem hibátlan. Fokozatos bevezetését már ősszel megkezdték az EU-ban, április 10-től teljes körű. Azaz először szembesül a nyári turistaszezon kihívásaival.

Az előzetes tapasztalatok pedig nem oszlatták el az aggodalmakat. Hétvégén és ünnepnapokon az EU délkelet-európai külső határain utazók az elmúlt hónapokban már ízelítőt kaptak abból a közlekedési káoszból, amely a következő hónapokban a Balkánon uniós útlevéllel rendelkező turistákat is érintheti – figyelmeztet többek közt a Die Presse.

Aleksandar Ljubic, a belgrádi Külföldi Befektetők Szövetségének (FIC) igazgatója a lapnak arról számolt be, hogy kezdetben higgadtan tekintett az ősz óta fokozatosan bevezetett EES-rendszerre, de változott a véleménye:

„Úgy tűnt, hogy háromévente egyszer ujjlenyomatot vesznek és biometrikus fényképet készítenek.” De, mint oly gyakran, „a valós gyakorlat más” – mondja a gyakori utazó Ljubic: „Akár belépünk, akár távozunk, akár megállunk valahol: most már folyamatosan, megállás nélkül jelen vagyunk, és akár hússzor is fényképeznek minket.”

Nyaralás és dugó: az EU-útlevél sem véd meg

Nem fehér holló, aki a nagy európai repülőtereken az elmúlt hónapokban látott már a hibákkal terhelt rendszer okozta hosszú várakozás miatt káromkodó britet. Az unió perifériáin számos más ország is van, amelyeknek a polgárai szívesen közlekednének az EU-polgárok külön csatornáján, de nem tehetik, mert nem jutottak el az EU-csatlakozásig. Tipikus ilyen régió a Nyugat-Balkán, beleértve déli szomszédunkat, Szerbiát.

Ez, ugye, az ő problémájuk – mondhatnánk. De nem. A nagyobb határátkelőhelyeken külön pultok vannak a schengeni országokból érkező utazók számára, ezeket gyakran csak többórás várakozás után lehet elérni EU-útlevéllel is. Mert függetlenül attól, hogy személy- vagy teherforgalomról van szó – „az autópálya csak kétsávos. És amikor a forgalom kilométerekre feltorlódik, mindenki megáll”.

Az uniós polgárok a légi közlekedésben mentesülnek az EES-ellenőrzés alól az EU területén. 

Azonban – bár elsősorban a britek vagy az EU-tagjelölt országokból érkező utazók káromkodnak és frusztráltan várják a lisszaboni, barcelonai vagy milánói repülőtereken a végtelen sorokban a csatlakozásaikat –, az EU-országokból érkező utastársaik is egyre inkább ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy órákig tartó késések és a csatlakozó járatok elmulasztása formájában megérezzék a láthatóan éretlen EES-rendszer hatásait ezen a nyáron – figyelmeztet a Die Presse.

A légitársaságok, a repülőterek, az üzleti és szállítmányozási szövetségek, valamint a média hónapok óta kongatják a vészharangot az EES-rendszer feltárt hiányosságai és kezdeti problémái miatt, különösen a főszezon közeledtével. 

A rugalmassági szabályok szerint egy schengeni ország ideiglenesen részben vagy teljesen felfüggesztheti az EES működését egyes határátkelőhelyeken kivételes körülmények, tehát elháríthatatlan problémák miatt, 90 napra, esetleg 60 napos hosszabbítással.

A nagy turistafogadó Görögország fel is függesztette a brit látogatók határátlépési ellenőrzését, az osztrák lap szerint szeptemberig. Szerb diplomaták állítják: a görögök biztosították Belgrádot a szerb turistákra vonatkozó határátlépési rendszer pragmatikus enyhítéséről június 1-jétől: a nyári hónapokban állítólag csak az éjszakai órákban ellenőrzik őket.  

Davor Bozinovic horvát belügyminiszter optimistább volt. Kijelentette: a turisták „fontosabbnak tartják egy biztonságos országba utazni, mint néhány percet várakozni a határon” – és eddig határozottan elutasította az EES-rendelet nyári hónapokra történő felfüggesztését, ahogyan azt az iparági szövetségek követelték. Néhány perces lesz-e a várakozás a szerbiai határátkelőhelyeken, netán inkább néhány órás, hamarosan kiderül. 

Mindenkinek árt

 A horvát Gla Slavonije regionális portál szerint mindenesetre az új probléma immár a helyi határforgalmat is érinti. Ez kimutatható: a szomszéd Boszniában történő vásárlások utáni áfa-visszatérítési kérelmek száma körülbelül egyharmadával csökkent az összes helyi határátkelőhelyen.

Pénteken tartják az EU–Nyugat-Balkán-csúcsot. Hogy a régiós országok – amelyek hosszas várakozásuk ellenére gyengébb EU-csatlakozási ígéreteket kaptak, mint Ukrajna – felvetik-e a problémát, hamarosan kiderül. A bénultság biztosan senkinek sem használ.

Abszurd, hogy egy teherautónyi áru Hamburgból most lényegesen gyorsabban éri el a 2600 kilométerre lévő Lisszabont, mint a mindössze 1500 kilométerre lévő Belgrádot – kesereg Ljubic. 

– vonja le a konklúziót.