Már az Egyesült Államok hulladéktelepein is vadásznak a volfrámra a kínai felvásárlók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz iparági szereplők szerint a kínai felvásárlók 2025 eleje óta aktívan keresik az amerikai volfrámforrásokat, gyakran a helyi újrahasznosító cégeknél is magasabb ajánlatokat téve – számol be róla az Origo a Financial Times alapján. Úgy tűnik, a hadiiparban is alapvető fontosságúnak számító fémnél a megszokott árszintek többszörösét is hajlandók megfizetni a felvásárlók akkor is, ha a hulladékból nyerik azt vissza.
Kifeszített a volfrámpiac, mindenkinek a lőszerfém kell
A piaci kifeszítettséget jól jelzi, hogy az Argus Media adatai szerint a volfrámhulladék ára 2025 májusa óta 350 százalékkal emelkedett, miközben a finomított volfrám drágulása 200 százalék körüli. Az ammónium-paravolframát jegyzése április végén történelmi csúcsot ért el.
A folyamat hátterében Kína meghatározó piaci szerepe is áll. Az ország a globális volfrámtermelés és -feldolgozás jelentős részét ellenőrzi, miközben az elmúlt években kitermelési kvótákkal és exportkorlátozásokkal szűkítette a kínálatot.
Bár Peking hivatalosan tiltja a volfrámhulladék importját, a fém külföldi feldolgozása után az abból készült termékek továbbra is bejuthatnak az országba.
A Project Blue adatai szerint az idén nőtt az amerikai volfrámhulladék kivitele olyan ázsiai újrahasznosító központokba, mint a Fülöp-szigetek, Tajvan, Vietnám és Dél-Korea. Azt ugyanakkor nem sikerült igazolni, hogy a feldolgozott anyagok végső célállomása Kína lenne.
A volfrám stratégiai jelentőségét az adja, hogy a fémet számos iparág használja fel:
nélkülözhetetlen egyebek között páncéltörő lőszerek, rakéták, vágószerszámok és bányászati berendezések gyártásában.
Az Egyesült Államok ezért igyekszik diverzifikálni beszerzési forrásait és mérsékelni a kínai függőséget, egyebek mellett új bányaprojektek támogatásával.
Az elemzők szerint a volfrámpiac tartós szuperciklusba lépett. A kínai exportkorlátozások, a Washington és Peking közötti kereskedelmi feszültségek, valamint a fegyveres konfliktusok miatt növekvő védelmi ipari kereslet együttesen szűkítették a kínálatot, miközben a globális készletek jelentősen megcsappantak.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
