Kína a hét végén kezdi meg egy újabb kritikus fontosságú fém, a volfrám exportjának korlátozását. Az elmúlt évtizedekben elárasztották a világpiacot olcsó szállítmányokkal a különlegesen kemény fémből – amelyet többek között fegyverek és félvezetők gyártására használnak –, és ellenőrzésük alá vonták az ellátási lánc 80 százalékát.
A korlátozások azonban most nem töltik el aggodalommal a vásárlókat, mint a tavalyi intézkedések, amikor Peking hasonló döntést hozott a napelemek és a csipek gyártásához nélkülözhetetlen gallium és germánium, majd az elektromos autók akkumulátoraihoz elengedhetetlen grafit esetében.
Az élesedő amerikai–kínai politikai és kereskedelmi feszültség miatt ugyanis
ismét megjelentek a versenytársak, hogy betöltsék a keletkező űrt.
Washington már szeptemberben 25 százalékra emelte a kínai volfrámra kivetett vámot, a védelmi minisztérium pedig már az év első felében megtiltotta a beszállítóinak, hogy 2027. január 1-jétől Kínában bányászott volfrámot használjanak – emlékeztetett a CNBC.
Júniusban még Kína volt az Egyesült Államok legnagyobb beszállítója 45 százalékos részesedéssel.
„Elkéstek a kínaiak a korlátozással – nyilatkozta a portálnak Christopher Ecclestone, a Hallgarten & Company bányászati stratégája. – Mindenkinek több volfrámra van szüksége, a kínai tilalom csak még nyereségesebbé teszi a bányászatát” – tette hozzá.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fém ára nem is reagált különösebben a kínai döntésre. Becslése szerint ahhoz, hogy a fém bányászata jelentősen jövedelmező legyen, az áraknak 50 dollárral kellene magasabbaknak lenniük a jelenlegi 335 dollár körülinél metrikus tonna egységenként, ami 10 kilogrammot jelent.
Bár egy bánya megnyitása évekbe telik, és az Egyesült Államokban minimális mennyiségben hoztak csak felszínre volfrámot 2015 óta, van mód a termelés felfuttatására: az Egyesült Államok szövetségi kormányának földtani intézete szerint 12 államban mintegy száz helyen található belőle jelentősebb mennyiség. Többen ezért még
keveslik is a 25 százalékos vámot, és 50 százalékosat követelnek,
hogy segítsék a hazai bányászat felfuttatását.
Donald Trump beiktatása után ráadásul Kína ellen további büntetőintézkedések várhatók, ami Cullen S. Hendrix, a Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa szerint „kereskedelmileg még életképesebbé” teheti egyes amerikai bányaprojektek újranyitását.
Szövetséges országokból is könnyebb lesz pótolni a kínai volfrámot, mert egyre közeledik a világ egyik legnagyobb bányájának újbóli megnyitása Dél-Koreában, amelyet 1994-ben zártak be.
A kanadai székhelyű Almonty Industries által üzemeltetett sangdongi bánya és feldolgozóüzem a tervek szerint jövő nyárra már 50 százalékos kapacitással üzemel, és a cég hosszú távú szerződésben vállalta, hogy a kitermelt mennyiség 45 százalékát az Egyesült Államoknak adja el.
Jelenleg Dél-Korea is 90 százalékban Kínából szerzi be a volfrámot. Kangvon tartomány kormányzóhelyettese azt reméli, hogy a volfrámbánya további cégeket és külföldi befektetőket vonz majd a régióba.
Terveznek bányákat nyitni Kazahsztánban, Ausztráliában és Spanyolországban is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.