A Fővárosi Bíróság tegnap kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a Molnak az állam ellen támasztott kártérítési igényét. A felperes kérelmével szemben nem a követelés jogalapjáról döntő, hanem teljes hatályú ítélet szerint alkotmányjogi kérdés az, hogy a Mol tulajdonjogának korlátozása más alkotmányos célok védelme érdekében történt-e, illetve az meghaladta-e a szükséges mértéket. A bíróság azt sem látta megalapozottnak, hogy a gazdasági miniszter rendelete államigazgatási jogkörben okozott kár volt, mivel az jogalkotással nem valósulhat meg, illetve a lakosság széles rétegeit érintve nem minősíthető egyedi döntésnek. A per természetesen másodfokon folytatódik.
Lapunk kérdésére Bánhegyi Ilona, a Mol jogi igazgatója elmondta: mivel a Mol az egyedüli gáznagykereskedő, így fellebbezésüket arra alapozzák, hogy a rendelettel egyedi döntés született, ami sérti az alkotmánynak a tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezését.
A jogerős ítélet ismeretében döntenek arról, hogy más jogcímen kezdeményeznek-e peres eljárást igényük érvényesítése érdekében, illetve kérik-e a hivatkozott miniszteri rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát. A Mol vezetői hangsúlyozták, hogy az alperesek perbeli jogképességét elismerte a bíróság, s az ítélet indokolása rámutat arra is, hogy a Molt a gázárat meghatározó jogszabály kihirdetésével kár érte.
A Gazdasági Minisztérium értelmezése szerint a Fővárosi Bíróságnak a Mol Rt. keresetét egyértelműen elutasító ítélete alátámasztja az ármegállapítás módszereit -- jelentette ki Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Ilyen szempont volt többek között a kormányzat antiinflációs törekvése, illetve hogy a lakosság széles köre jelentős állami támogatással állt rá a földgázfelhasználásra, őket meg kívánták óvni a világpiac hektikus ármozgásainak hatásától.
A GM politikai államtitkára hangoztatta, hogy a tárca és a Mol Rt. között létrejött egy megállapodás, amelyben az olajtársaság vállalta, hogy hosszú távon nem emeli a gázárat az inflációt meghaladó mértékben. Ez volt az a megállapodás, amelynek értelmében az ipari fogyasztók árait november 3-tól átlagosan 43 százalékkal megemelte a gazdasági miniszter.
A Magyar Energia Hivatal (MEH) egy független hatóság, az ármeghatározás joga viszont a gazdasági miniszteré, az árakat pedig már meghatározták -- jelentette ki Glattfelder Béla, arra a kérdésre válaszolva: várható-e árkorrekció a MEH azon javaslatának hatására, hogy a jövő évi gázárakat 25 dolláros importárszintnek megfelelően kellene meghatározni. Nem látjuk szükségesnek új eljárást indítani -- tette hozzá a GM politikai államtitkára.
A Mol vezetői is kihasználták sajtótájékoztatójukat arra, hogy a MEH múlt heti határozatával, illetve kritikáival kapcsolatban kifejtsék véleményüket. Mint ismert, a MEH szerint a Mol gázüzletágának vesztesége jóval kisebb lehetne, ha aktívan kezelte volna kockázatait, azaz fedezeti ügyletkötések révén védekezett volna az importgázár növekedése, illetve a dollár erősödése ellen. Hernádi Zsolt Mol-elnök szerint viszont ami első látásra fedezeti ügyletnek látszik, az a Mol számára spekuláció lett volna. Ha ugyanis a gázár nem emelkedik és a dollár sem felfelé tart, a Mol számára a GM minden bizonnyal alacsony eladási árat határoz meg a gázárképlet alapján, a fedezeti ügyletek veszteségét pedig a részvényesek nyelhették volna le. (A gáz eladási árának meghatározásánál a fedezeti ügyletek költségeinek elismerésére nincs mód, a MEH ugyanakkor javasolja, hogy ezt változtassák meg.) Hernádi szerint a Mol számára maga a gázárképlet jelentette a kockázatkezelést, a biztosítékot arra, hogy semmilyen ármozgás nem okozhat veszteséget a cégnek. (Lényegében ugyanezt fogalmazta meg a MEH a saját szemszögéből úgy, hogy a Mol a fogyasztókra akarja áthárítani veszteségét.) Hernádi mind az olajár, mind a dollárárfolyam esetében korabeli elemzésekre is hivatkozott, melyek a Molnak kedvező folyamatok beindulását valószínűsítették. Ebben a helyzetben főként nem volt volt realitása a fedezeti ügyletek kötésének. A gázárképlet szerinti ármeghatározás garantálta volna a társaság gázüzletága számára a nyereséges működést.
Hernádi Zsolt közölte: a Mol és a kormány közötti tárgyalások nem szakadtak meg. A megbeszéléseken már a jövőről esik szó, a Mol célja az, hogy leendő gázveszteségét minimalizálja.
A Mol-részvény 6 százalékos zuhanása bizonyosan összefügg a rossz tőzsdei klímával, de maga az ítélet és a Glattfelder-nyilatkozat nagyobb hatást gyakorolt piacára. Egyre inkább úgy tűnik ugyanis, hogy legközelebb jövő júliusban kerülhet sor gázáremelésre, s az államtiktár arra is utalt: a kormány nem köteles figyelembe venni a GM ajánlását a 25 dolláros olajár alapján történő ármeghatározásról. Ezzel a Mol-részvényesek rémálmának megvalósulására nőtt az esély: ha ugyanis nem születik valamilyen kompromisszum, és a kormány terveinek mgefelően csak az infláció mértékének megfelelően emelik jövőre a gáz árát, az a jelenlegi kőolajár mellett az ideinél is nagyobb veszteséget okoz a Mol gázüzletének, és az egész cégcsoportot "vastagon" veszteségessé teszi.