A befektetők az elmúlt hónapokban "csalódott szerelmesként" viselkedtek a távközlési papírokkal: míg korábban a cégek cash-flow alapon számolt értékéhez hozzáadódott az úgynevezett "telekommargin", addig mostanság inkább kockázatként leszámolják ezt a tényleges értékből -- indokolta lapunknak László Géza, hogy miért vállaltak volna csak komoly diszkonttal jegyzést a külföldi intézményi befektetők a múlt héten végül kudarccal zárult Antenna Hungária (AH)-jegyzés során.
Az AH vezérigazgatója szerint az elmúlt két hétben közel 40 potenciális befektetővel tárgyaltak, akiknek harmada korábban már kapcsolatba került a céggel. Azonban mivel az alapok túlreprezentáltnak tartják portfóliójukban a telekompapírokat egyszerűen nem nyílt lehetőség arra, hogy a befektetői érdeklődés versenyképes ajánlatokban is megnyilvánuljon.
László Géza szerint az AH Rt.-nek nem okoz különösebb nehézséget a mostani forrásbevonás időleges elmaradása. A társaság teljesítette a Vodafone-koncesszió idei fizetési kötelezettségeit, a Magyar Posta részvénycsomagjára szóló opció jövő júliusban jár le. A komolyabb forrást igénylő projektekre -- mint az AH--MVM cégben az 50-50 százalékos tulajdoni arány eléréséhez szükséges pénzbefektetés -- már elkülönítették a szükséges forrásokat. A vállalkozásnak ráadásul jelentős hitelkeret-felhasználásra van módja anélkül, hogy új kondíciókról kellene tárgyalni.
Ennek ellenére a jövő tervezéséhez a vezérigazgató szerint szükség lenne arra, hogy az ÁPV Rt. legkésőbb január--februárban megfogalmazza terveit a társasággal kapcsolatban. Ekkorra dönthet a kormány a még állami kézben maradó 50 százalék plusz egy szavazat sorsáról, és tervezhetőbbé válhat az elhalasztott kibocsátás időpontja is. Ha minden kedvezőtlenül alakulna, az AH első embere egy zártkörű tőkeemelést is elképzelhetőnek tartana.
Ebben az esetben szakértők szerint a tőkeemelés összege minden bizonnyal elmaradna a mostani kibocsátástól várt 9,5 milliárd forinttól. Az ÁPV Rt. az elmúlt két évben 3-3,5 milliárdnyi tőkét biztosított a társaságnak, szakértők szerint a szorosan vett fejlesztésekre ennél sokkal többre most sincs szükség.
A privatizációs stratégia változásával kapcsolatban László Géza elmondta: az AH Rt. eddig is a széles szakmai együttműködés híve volt. Így hozott létre közös céget például a Vivendivel és tervezte a Tetra-projektet a British Telecommal, amely cégek korábban - a TDF és a UPC mellett -- szakmai befektetőként érdeklődést mutattak az AH iránt. Ha az ÁPV Rt. úgy dönt, hogy a partnerkapcsolatot tulajdonlással is segíteni akarja, a tranzakcióhoz az AH Rt. minden szükséges segítséget megad. László Géza ugyanakkor rövid távon továbbra is fontosnak tartja, hogy az állam kisebbségi részesedést őrizzen a társaságban.
A potenciális befektetők köre mindenesetre szűkülni látszik, a jelek szerint érdemi tárgyalásokba eddig csak a Vivendi bocsátkozott a vagyonkezelővel. Christoph Thomas, a British Telecom magyarországi képviseletének vezérigazgatója szerint ők inkább a vezetékes távközlésben érdekeltek, ráadásul jelenleg úgy látják: ma Magyarországon könnyebb zöldmezős távközlési céget alapítani, mint egy már működő társaságba beszállni.
Az alapvetően más üzleti stratégiával dolgozó UPC sem tesz túl sokat egy esetleges AH-vásárlás érdekében. Hagymásy András kommunikációs igazgató szerint korábbi jelentkezésük után feledésbe merült az ügy, s csak azt követően foglalkoztak újra a dologgal, hogy híre ment: van már "kiszemelt vevő" az AH-csomagra. A kommunikációs igazgató ennek ellenére nem zárja ki, hogy megfontolnák a magánosításban való részvételt, ha valóban érdemi tulajdonrész megszerzésére nyílna lehetőség.