A GfK Piackutató Intézet által a 3. negyedévben megkérdezett ezer főből 44 százaléknak van valamilyen megtakarítása. Közülük a legtöbben (71 százalék) banki forintbetéttel rendelkeznek, 29 százalékuk készpénzzel, életbiztosítása 14, értékpapírja pedig 12 százalékuknak van.
Meglepő módon Budapesten és Észak-Dunántúlon valamivel magasabb a készpénzzel rendelkezők aránya. A forintbetét leginkább a Közép-Dunántúlon és Pest megyében terjedt el.
Jövedelmi csoportok szerint a készpénz és az értékpapír általában a magasabb jövedelműekre jellemző, míg takarékbetéte legmagasabb arányban a jó közepes jövedelműeknek van. A nyugdíjbiztosítást minden társadalmi csoportban azonos mértékű elfogadottságnak örvend.
Bankot a legtöbb ügyfél -- a GfK megállapítása szerint az érintettek 33 százaléka -- a lakásához való közelség alapján választ. Az állampolgárok 29 százaléka a hagyomány, azaz a családtagok pénzügyi kapcsolata alapján, 22 százalékuk a munkáltató ajánlata alapján (fizetési utalás) keres hitelintézetet magának. A további leggyakoribb okok a bank megbízhatósága, az ismerősök ajánlata és a munkahelyhez való közelség (utóbbi kettő 11-11 százalék).
Bevételek alapján a legmódosabb -- nettó 100 ezer forint jövedelem feletti -- rétegnél kiemelkedő a lakás közelsége alapján való választás. A 80--100 ezer forint közötti jövedelműek viszont elsősorban a hagyomány alapján döntenek. A budapestiek 48 százaléka a hagyományt követve határoz, vidéken nagyobb az otthonhoz való közelség szerepe.
Minden második banki ügyfélnek van forintalapú folyószámlája és kártyája, így ezek a legelterjedtebb pénzügyi szolgáltatások. Kártya nélküli folyószámlával és takarékbetétkönyvvel a válaszadók 22-22 százaléka rendelkezik.
Hitelt leginkább a magas jövedelműek vesznek fel -- derült ki. Sajátos képet mutat a lakáskölcsönt felvevők földrajzi megoszlása. Arányuk ugyanis Budapesten elenyésző, az ország keleti felében alacsony, míg a nyugati régiókban jelentősen meghaladja az átlagot.