Szerény támogatás az olívának az EU-ban
Szeptemberben egyéb termények mellett az olíva esetében is új ártámogatási rendszerre tesznek javaslatot az Európai Unióban. A reform végigvitele könnyű feladatnak ígérkezik a Reuters szerint. Viszonylag szerényen támogatott terményről van ugyanis szó: termelői 1998 óta évi 2,3 milliárd eurót kapnak az évi 40 milliárdos költségvetésű közös agrárpolitika keretéből (kap). A reform célja az olíva esetében, hogy megtörjék a kapcsolatot a termelés és a támogás között. Jelenleg a támogatást országonként mennyiségi garanciákhoz kötik. A mennyiség túllépése a támogatás arányának csökkenésével jár.
Az EU adja a világ olívatermelésének közel háromnegyedét. Hasonló arányt képvisel a fogyasztásban, és jelentős exportőr is. A növény fő uniós termelői Olaszország, Portugália, Görög- és Spanyolország. Utóbbi a világ legnagyobb olívatermelő országa, egymaga a világkínálat 35 százalékát adja. A listán Olaszország áll a második és Görögország a harmadik helyen.
Magyarországon főként salátaolajként használják az olívát, bár főzési célú változata is kapható a nagy élelmiszerláncok üzleteiben ugyanúgy, mint a kis boltokban. "Általános ismertsége dacára sem várható, hogy néhány százalékosnál nagyobb piaci részesedést hasítson ki magának a hazai étolajpiacon" - válaszolt lapunknak az itthon meghatározó társaság, a Cereol Rt. vezérigazgatója. Papula László két fő akadályát látja a magyarországi olívaolaj-fogyasztás felfutásának. Egyrészt a termék viszonylag magas ára, másrészt az, hogy korlátozott a termék kínálata. Fajlagosan ugyanis sokkal kevesebb olaj nyerhető ki olívabogyóból, mint napraforgóból. A technológiakorlát ráadásul azt is jelenti, hogy a kereslet esetleges erősödése még tovább emelné a termék árát. Nyugat-Európában bár általános, de ott sem kizárólagos az olívaolaj használata, megvan az ételkészítésben a maga helye. Van, amit a nyugati országokban is inkább napraforgó-, repce- vagy szójaolajjal készítenek.
A Cereol Rt. természetesen folyamatosan figyeli a rivális termékek piacát. A trendek ismeretében Papula László úgy véli, a - magyar piacra főként Olasz- és Spanyolországból érkező - olíva később sem fogja zavarni cége termékeinek értékesítését. A GfK Hungária nemrég azt vizsgálta, hogyan alakulnak a magyarországi élelmiszerárak uniós csatlakozásunk után. Felmérése szerint az étolajnál eleve kisebb az árkülönbség az uniós és a hazai kiskereskedelmi árak között, mint más termékeknél. A GfK az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézetnél (AKII) két éven át folyt vizsgálat alapján meghatározott trendekre hivatkozik. Az AKII szakértői szerint a hazai és az uniós árak közeledését döntően a mindenkori magyarországi keresleti-kínálati viszonyok fogják kiváltani, míg "az unióhoz való csatlakozás automatikusan nem von maga után semmilyen változást". A közeljövőről Papula László a GfK-nak azt mondta, hogy az olajos magvak termelése rentábilis, mert mindig van rájuk vevő. Országunk klímája előnyös a napraforgónak, s egy hazai feldolgozó cég verhetetlen a közelség, az olcsó szállítás, a kedvező költségstruktúra következtében. Évi 100 ezer tonna étolaj adható el Magyarországon, 25-30 milliárd forint értékben. A piackutató intézet szerint már érzékelhető egyes fogyasztói csoportok kereslete az olívaolajra is. (BHL)
