Közel 4 százalékot erősödött a jen az elmúlt 10 napban a dollárral szemben, a dollárkurzus pénteken ismét 112 jen alatt állt. A japán fizetőeszköz ezt megelőzően igen hosszú ideig nem tudott ezen szint közelébe sem érni: a zöldhasú szeptember közepén még 116 jent ért, és az árfolyam azelőtt tartósan - több év távlatában is - ezen szint felett maradt. Ennek okozója elsősorban a japán gazdaságpolitika volt, a Bank of Japan (BoJ), valamint az ország pénzügyminisztériuma rendkívül kritikusan tekintett minden egyes erősödési hullámra. A deviza mesterséges alulértékeltségét az exporttámogatás szükségességével indokolták.

Így bár a befektetők szemlátomást inkább vették, mintsem eladtak volna az ázsiai devizából, a 116 jenes kurzus környékén a folyamat rendre elakadt, sőt, jellemzően gyengülés következett. Az utóbbit általában kiváltó intervenció ez év júliusig 9,3 ezer milliárd jenbe került a BoJ számára.

A másfél héttel ezelőtt a vezető iparosodott országok képviselőinek részvételével tartott G7-konferencia azonban változást hozott e téren: a tanácskozás egyik kiemelt célja volt a jen árfolyama körüli kérdések rendezése. Japán azóta úgymond szabadjára engedte a devizát, ugyanakkor jelezte, hogy szükség esetén ezt követően is be fognak avatkozni az árfolyam életébe. A kritikus szint, amely fölé feltehetőleg nem hagyják erősödni a jent, a dolláronkénti 110-es érték közelében lehet. A kurzus egyébként a rendkívül dinamikus erősödés ellenére sem lépte át ezt a szintet az elmúlt két hétben. Kérdés, hogy a befektetők milyen határt tartanak reálisnak. A HSBC elemzői az év végére vonatkozó árfolyam-várakozásukat például mára a korábbi dolláronkénti 112 jenes érték közeléből 107-re változtatták.

Az erősödéshez mindenesetre sok dolog adott: 12 év gazdasági hanyatlása után ma már elképzelhető, hogy az ország talpra állhat. A korábbi 0,6 százalékos éves GDP-dinamika helyett ugyanis ma már az elemzők éves szinten 2,1 százalékos bővülésre számítanak.