A kártyák felével vásárolunk

A GfK 2003 harmadik negyedévében készített kutatása szerint 5,5 millióan rendelkeznek Magyarországon bankkapcsolattal, ami a felnőtt lakosság 68 százalékát jelenti. A szellemi foglalkozásúak 93 százaléka banki ügyfél, míg a tizenéves felnőtteknél ez az arány - az utóbbi évek látványos növekedése ellenére is - csak 44 százalék.

A hitelintézeti szerződéssel rendelkezők átlagosan 1,43 bankkal vannak kapcsolatban, amit sok esetben valamilyen hitel felvétele magyaráz. A legmagasabb jövedelműek és a szellemi foglalkozásúak ugyanakkor az utóbbi időszakban csökkentették bankkapcsolataik számát.

A banki ügyfelek 66 százaléka rendelkezik bankkártyával, főként a 20 és 49 év közöttiek, a nagyobb jövedelműek és a legalább érettségizettek kedvelik a plasztiklapokat. Ugyanakkor csak 50 százalékuk használja a kártyát vásárlásra, míg automatából 93 százalékuk vesz fel vele készpénzt, mobiltelefon-egyenlegét pedig 12 százalékuk tölti fel így.

Az ügyfelek 81 százaléka legalább havonta egyszer vesz fel készpénzt kártyájával. A válaszadók 38 százaléka minden hónapban kétszer-háromszor, 16 százalékuk legalább hetente egyszer az automatákhoz zarándokol. Egy tipikus tranzakcióban 25 ezer forintot veszünk fel, mivel sokan teljes fizetésüket egyben emelik le számlájukról.

A kártyával vásárlók közt az átlagnál több a diplomás, a nagyvárosban lakó és a tehetős. A lapokat legtöbbször a bevásárlóközpontokban (75 százalék) és a hipermarketekben (43 százalék) használják a pénztáraknál. Azok, akik idegenkednek az ilyen fizetéstől, 63 százalékban a készpénz szeretetét, 10-10 százalékban pedig a számlaegyenleg nehézkes ellenőrzését és az elfogadóhelyek alacsony számát említették.

A bankok előtt bőven van terjeszkedési lehetőség. A felmérésben részt vevők 22 százaléka egy-két éven belül új szolgáltatások igénybevételére készül, s nemzetközi összehasonlításban is jócskán van elmaradásunk. Miközben 2002-ben a felnőttek 66 százaléka volt banki ügyfél, Szlovéniában ez az arány 99, Horvát- és Csehországban 83 százalék. Igaz, az előbbi két országban a nyugdíjakat csak folyószámlára utalják.

Az egyes banki termékek elterjedése is igen különböző.

Miközben 2002-ben a magyar felnőtteknek csak 43 százaléka rendelkezett folyószámlával, ugyanez az arány Lengyelországban 46, Csehországban 64, Szlovéniában pedig 85 százalék volt.