Lakáshitel: jobb a hazai
A hazai lakásrendelet legfrissebb módosítása miatt kedvezőnek tűnhetnek jelenleg a lakáshitelek kondíciói az Európai Unióban, hiszen - piaci feltételek mellett - már 5-6 százalékos kamattal hosszú lejáratú jelzálogkölcsönhöz juthat az ügyfél, ami alacsonyabb a magyar támogatott kölcsönök kondícióinál is. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ezzel együtt nem várható drámai változás az uniós csatlakozás után, a kínálkozó lehetőség a Magyarországon élők számára egyelőre inkább elméletinek tűnik. A jelzálog alapú lakáshitelek ugyanis az unión belül is inkább "országon belüli" műfajnak számítanak. A hitel igénylésének jellemző minimális feltétele, hogy az adós devizabelföldi legyen. Újabb akadályt jelent, hogy a külföldön lévő, fedezetül felajánlott ingatlan értékét nehezebb és drágább megbecsülni, és az unióban sem létezik még elfogadott, egységes becslési rendszer.
Csillik Péter, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza szerint sem valószínű, hogy rövid távon komoly fordulat következne be a magyar banki ügyfelek hitelfelvételi szokásaiban. A hitel és pénzkölcsön nyújtása, a pénzügyi lízing, illetve a pénzügyi ügynöki tevékenység végzése - határon átnyúló szolgáltatás formájában - már most is megengedett bármely OECD-ország bankja számára. Így az ebben az országcsoportban működő hitelintézetektől eddig is vehettek és vettek is fel kölcsönt magyar ügyfelek. (Az EU-tagok jogosítványa viszont bővebb ennél: az unió másik tagállamában működő hitelintézet - megadott feltételek esetén - bármely, határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.)
Az EU-ban működő bankok betéti kondíciói - a mostani feltételeket figyelembe véve - sem tűnhetnek túl csábítónak a magyar ügyfelek számára, hiszen a jelenlegi, 12,5 százalékos jegybanki alapkamat az uniós bankokéhoz viszonyítva többszörös hozamokat eredményez. Így bár hazánk májusi uniós csatlakozása nagyobb kínálatot hoz a pénzügyi szolgáltatások területén, rövid távon nem kell gyökeres változásokra számítani ezen a piacon - hangsúlyozzák a piaci szereplők.
