Olvadó állampapíralap-vagyonok

Januárban sem fordult meg a trend a hazai befektetési alapok körében meghatározó súlyt (közel 80 százalékot) képviselő kötvény- és pénzpiaci alapok vagyonalakulását illetően. A piac legnagyobb szereplői, így az OTP Optima, a Budapest I. és II. alapja, illetve a K&H Pénzpiaci és CA Pénzpiaci Alap az év első hónapjában sem tudtak növekedést felmutatni, nettó eszközértékük 18-26 százalékkal mérséklődött.

A konszolidáció a jelek szerint - hasonlóan az MNB tavaly júniusi 300 bázispontos kamatemeléséhez - ezúttal is 3-4 hónapot vehet igénybe - mutatnak rá a piaci szereplők, ám egyesek nem zárják ki azt sem, hogy ez akár hosszabb ideig is eltarthat. Mindez az alapkamat csökkenésének idejétől és mértékétől függ - magyarázzák.

Az állampapírok folytatódó vagyonvesztése nem áll összefüggésben az ez évtől megszűnő adóhitellel, kizárólag a pénzpiaci események számlájára írható - magyarázta Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő értékesítési igazgatója. A november végi hozamszint-emelkedés, illetve kamatemelés hatására zuhanó állampapír-árfolyamok decemberben a várt kedvezőtlen hatást idézték elő. A trendet nem tudta megtörni az állampapírpiac stabilizálódása sem: decemberben összességében csaknem 16 százalékkal csökkent a kötvényalapok vagyona. Nem volt sokkal jobb a helyzet az állampapír-piaci válság által kevésbé érintett pénzpiaci alapok esetében sem: összvagyonuk a visszaváltások következtében csaknem 11 százalékkal esett egy hónap alatt.

Az OTP Optima nettó eszközértékének elmúlt közel kéthavi lemorzsolódása egyértelműen azt jelzi, hogy amíg a rövid oldali hozam 100 bázisponton belül - előre jelezhetetlenül - bármelyik irányba elmozdulhat, addig a befektetők nem szívesen maradnak ennél az instrumentumnál - fogalmazott Szalai Sándor. A múltbeli hozamok sem olyan vonzóak még, hogy a magánszemélyeket meggyőzzék a maradásról, s inkább vállalva veszteségüket, elfordulnak ezektől a konstrukcióktól. Jóllehet éppen a befektetések átmeneti tartása lenne a leginkább célravezető döntés, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi igen alacsony állampapír-piaci árfolyamok kedvező vételi lehetőséget jelentenek - tette hozzá. Nagyon sok, nyár óta kitartó befektetőnél egyébként decemberben "szakadt el a cérna". Az alapokból kiáramlott pénz pedig kamatozó kincstárjegyekbe, diszkontkincstárjegyekbe, illetve banki betétekbe vándorolt.

Az egyéb befektetési formák, azaz a részvény-, ingatlanalapok nem jelentettek alternatívát a befektetőknek - mutatott rá Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. Ezen konstrukciók befektetési időtávja ugyanis eltérő. Ráadásul egy rossz tapasztalatot szerzett, kockázatkerülő magánszemély az állampapír után vélhetően nem a részvényeknél köt ki - tette hozzá.

Az állampapírok iránt a bizalmat kizárólag a jegybanki kamatvágás hozhatja vissza, ám kérdés, hogy ez mikor következne be - hangsúlyozzák a szakemberek. A kamatok fokozatos csökkenését azonban érdemes lehet kivárni, hiszen ezzel kompenzálódna a befektetők tavalyi vesztesége is, s az alapok teljesítménye visszatérne a "normális" kerékvágásba.