Hatvanforintos OTP-osztalék
Az OTP Bank Rt. tegnap megtartott éves rendes közgyűlése elfogadta az igazgatóság osztalékjavaslatát, így a névértékre vetítve 60 százalékos osztalékot fizet a hitelintézet. A közgyűlésen több ponton módosították az alapszabályt: figyelemre méltó változás, hogy az eddigi ötszázalékos szavazati korlát felemeléséről is döntöttek a részvényesek.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgatónak a közgyűlésen elhangzott értékelése szerint az OTP Bank kiemelkedően sikeres évet tudhat maga mögött: az üzleti aktivitás és a hatékonyság egyaránt tovább növekedett.
Az elmúlt évben az OTP figyelemre méltó számokat produkált: a magyar számviteli szabályok (mszsz) szerinti csoportszintű mérlegfőösszeg 3503 milliárd forintot tett ki 2003 végén, 28,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az mszsz szerinti adózás előtti és utáni nyereségét csoport- és banki szinten egyaránt nagyjából 50 százalékkal tudta növelni az OTP Bank: a konszolidált adózott nyereség 83,02 milliárd, a banki pedig 71,56 milliárd forintot ért el. Az OTP Bank részvényeinek árfolyama 2003-ban 21 százalékkal, 2675 forintra emelkedett, miközben a BUX index egy esztendő alatt 20,3 százalékkal nőtt. (A bank részvényeinek árfolyama 1995 végétől 2003. december végéig több mint huszonnyolcszorosára emelkedett.)
A közgyűlési dokumentumok közül az igazi újdonságot az ez évi terveket tartalmazó rész jelentette: e szerint az OTP célja a mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedés megőrzése, infláció közeli, a bankrendszeréhez hasonló ütemű mérlegfőösszeg-bővülés mellett. Banki szinten 3,162 milliárd forintos mérlegfőösszeggel számol az OTP, az adózás előtti eredmény pedig közelítheti a százmilliárd forintot. A konszolidált mérlegfőösszegcélt négyezermilliárd forint felett határozták meg, a csoportszintű adózott eredménynek pedig ez év végén már meg kell haladnia a százmilliárd forintos határt.
A közgyűlést követő sajtótájékoztatón szó esett a további akvizíciós lehetőségekről is. Wolf Lászlónak, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesének közlése szerint a következő lehetséges terjeszkedési célpont Szerbia és Montenegró lehet. A térség országai közül Wolf még Horvátországot említette meg, hozzátéve, hogy ott inkább csak közép-, vagy nagybankot lenne érdemes az OTP-nek vásárolnia, hiszen - a viszonylag fejlett bankrendszer miatt - nehezebb lenne egy kis hitelintézet megvételét követő organikus terjeszkedés.
