Nagyot ugrottak a magyar keresetek – markánsan megjelenik az adókedvezmények hatása a friss adatban
2025 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 687 100, a nettó átlagkereset 475 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 10,0 százalékkal, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit – írta kedden közzétett gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jén bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 568 700, a nettó kereset mediánértéke 397 400 forintot ért el, 10,4, illetve 11,1 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 660 400 forint volt, ami 9,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 656 300, a költségvetésben 664 200, a nonprofit szektorban 689 200 forintot tett ki, 8,6 és 11,2, illetve 10,2 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az év eleje óta is emelkedtek a keresetek a KSH szerint
A gyorstájékoztatóban kiemelték, hogy a reálkereset 5,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói áraknak az előző év azonos időszakához mért 4,3 százalékos növekedése mellett.
A bruttó mediánkereset 568 700 forintot ért el, ami 10,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 397 400 forintot tett ki, 11,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Az év első kilenc hónapjában, 2025. január és szeptember között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 691 200 forint, a nettó átlagkeresete 476 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,1 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.
Reagált a szaktárca a friss kereseti adatra
A KSH adataira a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált. Ebben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest egymillióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.
Hozzátette, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók, kiemelten a gyermekes családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. Ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre: 2025 júliusától adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, októbertől a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától a 30 év alatti anyák, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek, mindezek mellett 2026-ra két lépcsőben megduplázzák a családi adókedvezményt is.
A szaktárca közleményében megjegyezte, hogy a családok mellett a hazai kkv-kat is támogatják. Ennek érdekében Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn egy 80-90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely 240 ezer vállalkozást érint.
Folytatódhat a dinamika az elemzők szerint
A szeptemberi béremelkedési dinamika döntően a közszférához kötődött, ahol szeptemberben a KSH 12,2 százalékos átlag- és 15,5 százalékos mediánbér-emelkedést regisztrált – emelte ki Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. A versenyszféra vonatkozásában is kismértékű gyorsulást mutatnak az adatok, azonban ez megfelel a szokásos havi ingadozásnak – fűzte hozzá –, az átlagkereset itt 8,8 százalékos bővülést mutatott, amivel párhuzamosan a mediánkereset 10,0 százalékkal emelkedett.
Az elemző szerint a szeptemberi béremelések beépülésével az év hátralévő részében már nem várható érdemi változás a bérdinamikában, amire viszont érdemes lesz figyelni, az a rendszeres év végi bónuszok alakulása, mivel ez képet ad a vállalatok teherbíró képességéről.
Az MGFÜ kommentárja megjegyezte, hogy jövőre a közszférában várhatóan folytatódik a gyors bérnövekedés, a kormányzati és önkormányzati tisztviselők, a pedagógusok körében a bérfejlesztés újabb lépcsőfoka valósul meg január elsejétől, amellyel párhuzamosan a vízügyi dolgozók, az igazságügyi dolgozók, valamint a szociális és kulturális ágazat béremelését is bejelentette már a kormányzat. Ezenfelül a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzének jövőre esedékes ismételt kifizetésének hatása is megjelenik majd a kereseti statisztikákban.
Makroszinten szerintük továbbra is a versenyszféra bérfolyamatai lesznek a döntőek. Ezzel kapcsolatban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedési üteme a legnagyobb kérdőjel, mivel a vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt a korábban kötött, többéves megállapodás számai nem tarthatók, annál kisebb bérnövekedés jöhet a legkisebb kereseteknél, azonban várakozásaink szerint a minimálbér szintjén két számjegyű emelés fog megvalósulni.
„Előrejelzésünkben azzal számolunk, hogy a jövőre éves átlagban 4 százalék alá lassuló infláció mellett 6 százalék feletti reálbér-dinamika jöhet, amely továbbra is támaszt jelentene a fogyasztásnak” – ismertette prognózisát Molnár Dániel.
