Nagyot ugrottak a magyar keresetek – markánsan megjelenik az adókedvezmények hatása a friss adatban

2025 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 687 100, a nettó átlagkereset 475 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 10,0 százalékkal, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit – írta kedden közzétett gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 568 700, a nettó kereset mediánértéke 397 400 forintot ért el, 10,4, illetve 11,1 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

2025. szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 687 100 forint volt, 9,5 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 475 100 forintot ért el, ami 10,0 százalékkal magasabb volt, mint 2024 szeptemberében. A nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 660 400 forint volt, ami 9,3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 656 300, a költségvetésben 664 200, a nonprofit szektorban 689 200 forintot tett ki, 8,6 és 11,2, illetve 10,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az év eleje óta is emelkedtek a keresetek a KSH szerint

A gyorstájékoztatóban kiemelték, hogy a reálkereset 5,5 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,3 százalékos növekedése mellett.

A bruttó mediánkereset 568 700 forintot ért el, ami 10,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 397 400 forintot tett ki, 11,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az év első kilenc hónapjában, 2025. január és szeptember között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 691 200 forint, a nettó átlagkeresete 476 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,1 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.

Reagált a szaktárca a friss kereseti adatra

A KSH adataira a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált. Ebben Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest 1 millióval bővült a foglalkoztatottak száma, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.

Hozzátette, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók, kiemelten a gyermekes családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni. Ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre: 2025 júliusától adómentes lett a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj, októbertől a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától a 30 év alatti anyák, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek, mindezek mellett 2026-ra kétlépcsőben megduplázzuk a családi adókedvezményt is.

A szaktárca közleményében megjegyezte, hogy a családok mellett a hazai kkv-kat is támogatják. Ennek érdekében Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn egy 80-90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely összesen 240 ezer vállalkozást érint.

Folytatódhat a dinamika az elemzők szerint

A szeptemberi béremelkedési dinamika döntően a közszférához kötődött, ahol szeptemberben a KSH 12,2 százalékos átlag- és 15,5 százalékos mediánbér-emelkedést regisztrált – emelte ki Molnár Dániel. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a versenyszféra vonatkozásában is kismértékű gyorsulást mutatnak az adatok, azonban ez megfelel a szokásos havi ingadozásnak, az átlagkereset itt 8,8 százalékos bővülést mutatott, amivel párhuzamosan a mediánkereset 10,0 százalékkal emelkedett.

Az elemző szerint a szeptemberi béremelések beépülésével az év hátralévő részében már nem várható érdemi változás a bérdinamikában, amire viszont érdemes lesz figyelni, az a rendszeres év végi bónuszok alakulása, mivel ez képet ad a vállalatok teherbíró képességéről.

Az MGFÜ kommentárja megjegyezte, hogy jövőre a közszférában várhatóan folytatódik a gyors bérnövekedés, a kormányzati és önkormányzati tisztviselők, a pedagógusok körében a bérfejlesztés újabb lépcsőfoka valósul meg január elsejétől, amellyel párhuzamosan a vízügyi dolgozók, az igazságügyi dolgozók, valamint a szociális és kulturális ágazat béremelését is bejelentette már a kormányzat. Ezen felül a rendvédelmi dolgozóknak jövőre ismételten kifizetésre kerülő fegyverpénz hatása is megjelenik majd a kereseti statisztikákban. Makroszinten szerintük továbbra is a versenyszféra bérfolyamatai lesznek a döntőek. Ezzel kapcsolatban a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedési üteme jelenti a legnagyobb kérdőjelet, mivel a vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt a korábban kötött, többéves megállapodás számai nem tarthatóak, annál kisebb bérnövekedés jöhet a legkisebb kereseteknél, azonban várakozásaink szerint a minimálbér szintjén 2 számjegyű emelés fog megvalósulni.

„Előrejelzésünkben azzal számolunk, hogy a jövőre éves átlagban 4 százalék alá lassuló infláció mellett 6 százalék feletti reálbér-dinamika jöhet, amely továbbra is támaszt jelentene a fogyasztásnak” – ismertette prognózisát Molnár Dániel.