Egyre többen ismerik a CFA fokozatot

Bár az Egyesült Államokban 1963-ban osztották ki az első Chartered Financial Analyst (CFA, okleveles pénzügyi elemző) minősítés megszerzését tanúsító okleveleket, még a hetvenes évek közepén is csak igen kevesen tudták, pontosan mit is takar a betűszó. Mára a hároméves önálló tanulást igénylő képzést, amely az öt kontinens több mint 270 helyszínén egyszerre, azonos kérdésekkel rendezett, angol nyelvű vizsgával zárul, az egész világon ismerik - mondta el lapunknak Robert R. Johnson, a CFA Institute vizsgaszervezésért is felelős operatív elnökhelyettese.

Ma már 117 országban több mint 73,5 ezer tagja van a képzést szervező és a fokozatot szerzetteket összefogó szervezetnek, pedig marketingre nemigen költenek. Ráadásul a mindig a legfrissebb általános szakmai tudás ismeretét számon kérő vizsgák is igen kemények, így jó, ha a jelentkezők fele-harmada átugorja a lécet.

Ennek ellenére manapság már 150 országból több mint 120 ezren próbálkoznak a fokozat megszerzésével, amit az is magyarázhat, hogy a piac elismeri a minősítéshez kötődő tudást. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban azonos munkakörben dolgozókat összevetve a fokozattal rendelkezők akár 20 százalékkal is többet keresnek, s igen sok álláshirdetésben szerepel előnyként vagy alapfeltételként a hároméves program sikeres teljesítése.

Az elnökhelyettes aláhúzta: 1989 óta megtízszereződött a vizsgára jelentkezők száma. A legnagyobb növekedést mostanság Európa mutatja, lekörözve a korábban sokáig vezető Távol-Keletet is. A vén kontinens felfokozott érdeklődésének hátterében a multinacionális cégek átszervezési hulláma állhat: az EU igyekszik felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal, s a globalizálódó befektetési ágazatban ma már az alkalmazottakkal szemben támasztott követelmények is egységesednek.

Ennek megfelelően a folyamatosan fejlesztett tananyag kialakításánál is az általánosan használható tudásra koncentrálnak, de helyet adnak olyan, a tengerentúlon már jól bevált termékek ismertetésének, értékelésének is, amelyek csak most kezdenek elterjedni a világ más részein. Ugyanakkor nem kell minden szakterület specifikus ismereteit elsajátítani, ehelyett előírás, hogy a fokozat megszerzésekor a jelölt legalább négyéves, releváns szakmai tapasztalattal rendelkezzen.

A másik súlypont az etika: ez a terület a három évzáró vizsga mindegyikén 10-15 százalékos súlyt képvisel, a program valamennyi résztvevőjére szigorú etikai kódex vonatkozik. A megszerzett fokozat akár a törvényeket betartva is elveszíthető, ha valaki tevékenységével súlyosan árt a szakma megítélésének.

A program hazai népszerűsítésére Robert R. Johnson január végén előadást is tartott, amelyen kiemelte: a CFA-vizsga az egyetlen, amely mentességet ad a New York-i tőzsde kereskedési vizsgája alól, s az Egyesült Államok legtöbb tagállamában a fokozattal rendelkezők külön vizsga nélkül kezdhetnek befektetési tanácsadói tevékenységbe. Az Egyesült Királyságban már az első vizsga sikeres letétele kiváltja a vagyonkezelési és tanácsadási tevékenységhez szükséges hatósági vizsga szakmai részét, a harmadik év teljesítése pedig a brit határidős és opciós szakvizsga alól is mentesít.

A jelöltek a hároméves önképzés végére nemcsak a statisztika, közgazdaságtan, vállalati pénzügy és derivatívaelemzés rejtelmeit ismerik meg, de a számviteli kimutatások elemzése, illetve a portfóliómenedzsment mellett alapos szaknyelvi szókincsre is szert tesznek. Ez utóbbi mélységére jellemző, hogy a harmadik évet záró vizsgán néhány oldalban kell önállóan kifejteni egy-egy szakmai kérdés legfontosabb elemeit.

A teszteken az összejátszás és a csalás lényegében kizárt. A szervezők az ülésrend és a vizsgázók közti távolság mellett nemcsak azt határozzák meg, hogy milyen típusú számológép és ceruza használható, de a bevihető eszközökön kívül egyáltalán semmit sem tarthatnak maguknál a jelöltek. A minősítésnél is kizárt a csalás: az esszé jellegű kérdéseket egységes kulcs alapján egyetlen helyen, központilag javítják, majd különböző ellenőrök kétszer is átpontozzák, míg a teszteket számítógép dolgozza fel.

Az utóbbi tíz esztendő demográfiai adatait áttekintve kiderül: a vizsgán részt vevők átlagéletkora 31-ről 30 évre csökkent, a nők aránya 22-ről 26 százaléra emelkedett, miközben az Egyesült Államokon kívüli jelentkezők száma 32 helyett 36 százalékot tett ki tavaly. A legtöbben az Egyesült Államok és Kanada mellett ma már Hongkongból, az Egyesült Királyságból, Kínából, Szingapúrból és Tajvanból érkeznek.

Bár nyelvi ismeretekre szükség van, az anyanyelvi közeg nem feltétlenül jelent előnyt. 2004-ben a három szinten öt-öt legjobbnak bizonyult dolgozatok írói közt volt egy-egy Bogotából, Sanghajból, Szingapúrból, Jamaicából, Dél-Afrikából és két Frankfurtból érkező is.

A program népszerűségének növekedésével a bukási arány is látványosan nőtt - emelte ki az elnökhelyettes. Az első két szintre sok év átlagában jellemző 50-52 százalékos sikerességi arány tavaly már csupán 32-35 százalékos volt. A lemorzsolódást jól mutatja, hogy míg az első szint vizsgáját több mint 24 ezren írták meg, a harmadik fokozatra már csak kevesebb mint 13,5 ezer jelentkező akadt. Valószínűleg az elszántság és a tanulási tapasztalat magyarázza, hogy az utolsó szinten már 64-68 százaléka eredményes a vizsgáknak.

A programot munka melletti továbbképzésre szánják, ám a szintek teljesítéséhez így is évente legalább 200 órás tanulásra van szükség, ugyanakkor fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon: ezeken a vizsgákon a 70 százalékos teljesítmény jó eredménynek számít, s még minden évben elegendő is volt a sikerhez. A maximalizmus nem kifizetődő, mivel a vizsga célja az - igen magasra helyezett - szakmai minimum ellenőrzése: nincsenek tehát kicsit és nagyon megfeleltek, sőt a résztvevők utólag sem tudják meg pontos pontszámukat. Ennek megfelelően egy 100 százalékos - még soha senki által el nem ért - teljesítmény a szakember szerint azt jelenti, hogy a vizsgázó túlzottan sok időt pazarolt a tanulásra, miközben esetleg más fontos tevékenységeket, például emberi kapcsolatait vagy egészségének megőrzését elhanyagolta.

Ugyanakkor kiemelte: hiba volna a fokozatszerzést felügyelő szervezetet a vizsgákkal azonosítani. Az 52 országban - így 2000 óta itthon is HSIP (Hungarian Society of Investment Professionals) néven - önálló tagszervezettel rendelkező CFA Institute emellett publikációs tevékenységet végez, szakmai továbbképzést szervez tagjainak, jogszabálytervezeteket véleményez, sőt érdekképviseletként is fellép. Csakhogy ez utóbbit nem tagjainak segítésére teszi, hanem egyedülálló módon a másik oldal, a befektetők érdekeinek védelmében lép fel és dolgoz ki ajánlásokat.