A korábbi tervekhez képest nem két év, hanem mindössze 180 nap áll rendelkezésre az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjainak ahhoz, hogy igazolják, jogosan képviselik-e a szakszervezeti, illetve a munkaadói oldalt. Az OÉT és az ágazati párbeszédbizottságok (ápb) működésére vonatkozó törvénytervezeteket újraírta a kormány, holott az előző parlamenti ciklusban már a honatyák elé kerültek a szabályzók. A két törvény előkészülete 2004 óta folyamatosan zajlik, legutoljára 2005 októberében kellett volna a szociális párbeszéd törvényjavaslatáról szóló előterjesztést véglegesítenie az OÉT munkajogi bizottságának.
Az OÉT-törvény elfogadása különösen sürgős lett volna idén tavasszal, mivel az Alkotmánybíróság (AB) tavaly októberi határozatában alkotmányellenesnek ítélte, hogy a fórumnak olyan közhatalmi jogosítványa van, mint a munkaerő-piaci alap testületének beszámoltatása. Az alkotmányellenes működés felszámolására 2006. március 31-ig adott határidőt az AB. Az előző országgyűlési ciklus végén az általános vitában rekedtek ezek a törvények, a szokásjog alapján számítani lehetett arra, hogy a tervezeteket az új kormány – hiába maradt a koalíció – visszavonja, majd újra beterjeszti, ám ez eddig nem történt meg. Nemrég módosított tartalommal kerültek az OÉT tagjai elé véleményezésre a törvénytervezetek, és az OÉT őszi plenáris ülésein a törvénytervezetek vitája során saját működésükről döntenek a tagok. Ha a szabályzókat – így a reprezentativitásról szóló kritériumokat – a parlament is elfogadja, semmi nem akadályozza meg, hogy a jelenlegi munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek mellé újak csatlakozzanak, illetve, hogy a mostaniak közül néhányan kikerüljenek. A hat szakszervezeti konföderáció, illetve a kilenc munkaadói szervezet közül valószínűleg többen nem felelnek meg ugyanis a törvénytervezet előírásainak.
A munkavállalói érdekképviseletnek például legalább négy ágazatban és 12 alágazatban tevékenykedő tagszervezetének kell lennie, minimum három régióban vagy nyolc megyében szükséges megjelennie, és legalább 150 munkaadónál kell működtetnie munkahelyi szervezetet, sőt európai szakszervezeti tagságot is igazolnia kell. Nem könnyebb teljesíteni a munkaadói szövetségekkel szemben támasztott elvárásokat sem. A törvény életbelépése után ugyanis csak az lehet OÉT-tag, amelynek legalább két ágazatban, hat alágazatban van tagszervezete, ezek minimum tíz megyét lefednek, legkevesebb ezer munkaadót, illetve vállalkozást számlálnak, ahol az összfoglalkoztatottak száma meghaladja a százezer főt. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint lényeges, hogy a törvény lehetőséget ad a koalíciókötésre, így ugyanis könnyebben teljesíthetők az elvárások. A törvénytervezetek értelmében a mindenkori szociális és munkaügyi miniszter vagy pedig egy független tripartit szervezet, az úgynevezett országos részvételt megállapító bizottság (ORMB) ellenőrzi a feltételeknek való megfelelést. Inkább ez utóbbi szervezet feladatkörébe kellene tartoznia az ellenőrzésnek, ám így is kérdéses, hogy a bizottság milyen módszerek alkalmazásával kontrollálja, kinek milyen nagyságú a támogatottsága – emelte ki Dávid Ferenc. A szakember szerint nem tisztázott, hogy csak a fizető tagság számít, vagy az inaktívak is, illetve mi történik azokkal a szervezetekkel, ahol a tagok listája nem nyilvános.
Míg az OÉT az országos, makroszintű érdekegyeztetést segíti, addig az ápb-k az ágazati szintű, kétoldalú – munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek közötti – közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások, illetve kollektív szerződések kötéséhez. Az ápb-k működésére vonatkozóan két törvénytervezet készült, ebből az egyiket már az OÉT-tagok is jóváhagyták, a másik viszont az ő véleményük nélkül született. Dávid Ferenc úgy véli, az általuk végiggondolt verziót lenne célszerű elfogadni, még akkor is, ha emiatt újra kellene gondolni az egész jelenlegi munkajogi szabályozást. A mostani jogi keretek között ugyanis nem tisztázott, hogy egy munkaadóra hány kollektív szerződés hatálya terjedhet ki (helyi szintű, több munkáltató által kötött, munkáltatói érdekképviselet által kötött, ápb-ben, alágazati, szakágazati párbeszédbizottságban kötött, miniszter által kiterjesztett), valamint, hogy ezek tartalma hogyan viszonyul egymáshoz.
Dávid Ferenc szerint az ápb-törvény elfogadása jó alkalom arra, hogy a kormány felülvizsgálja a munka törvénykönyvét, illetve a jelenleg érvényben lévő kollektív munkajogot. Ebben a munkában a szociális partnerek is támogatást nyújtanak – ígérte a VOSZ főtitkára.