Ünnepi, festői bécsi hangulatok

Bécs ezekben a napokban nemcsak hangulatos karácsonyi vásáraival, hanem több jelentős kiállítással is vonzza a turistákat, igaz, ezek közül kettő már csak január 7-ig látogatható. Az egyik a velencei reneszánsz festészet csodáit, Bellini, Giorgione, Tiziano néhány remekművét teszi közszemlére a Kunsthistorisches Museum patinás épületében. A velencei festők 1500 és 1530 között forradalmasították a festészetet, s ez nem csupán a tematika megújulását jelentette, hanem merőben új szín- és festékhasználatot is. Ez lehetővé tette, hogy például különböző textíliákat bámulatosan valósághűen tudjanak visszaadni, ahogy a tájképek ragyogó fényei és színei szintén újszerűek voltak. A kiállítás témák szerinti csoportosításban mutatja be a velencei festészetet, így külön láthatjuk például a mitikus és allegorikus témájú képeket vagy a portrékat.

Szintén január 7-ig látható az Albertina Picasso-kiállítása, amelyen kiemelkedő időskori alkotások tekinthetők meg a 20. századi képzőművészet egyik legjelentősebb alkotójától. Közel 200 mű érzékelteti Picasso késői alkotói periódusát, az olykor vad és érzéki festmények, részletekben gazdag grafikák és szobrok közel 60 múzeumból és gyűjtőtől származnak. Avatott válogatásban, hiszen a tárlat kurátora Werner Spies, aki a párizsi Centre Pompidou igazgatója volt, s napjaink egyik legjelentősebb Picasso-kutatója.

A MuseumsQuartier életteli tömbjében, a Leopold Múzeumban a világhírű Thyssen–Bornemisza-gyűjtemény több mint 20 kiemelkedő expresszionista mesterműve is megcsodálható a Deutsche Expressionisten (Német expresszionisták) című kiállításon. A január 10-ig még együtt látható, erőteljes anyag körülbelül 120 olajképpel, grafikával és szoborral jól érzékelteti az expresszionizmus sokszínűségét. Láthatjuk, milyen radikálisan újították meg a német művészek a festői formanyelvet. Ma is lenyűgöznek például Franz Marc, Max Pechstein, Max Beckmann vagy Emil Nolde, George Grosz, Ludwig Meidner képei. Ernst Ludwig Kirchner már 1913-tól a berlini utcai jeleneteivel a nagyvárosi életet érzékeltette, amely az I. világháború után több alkotó központi témája lett. Erőteljes színvilágukkal, témaválasztásukkal robbanásszerűen újat hozó művészekről van szó.

Van még egy nagyszabású kiállítás, amely február 18-ig látogatható: a Marc Chagall 1908–1922 között született mesterműveit bemutató tárlat a BA-CA Kunstforum épületébe vonz rengeteg érdeklődőt (érdemes ezért a nyitásra, 10 órára odamenni). Ezek a korai képek is jól érzékeltetik, Chagall milyen zseniálisan, játékos kedvvel és humorral, eredeti módon egyesítette a párizsi avantgárd újításait az orosz költőiséggel, mesélőkedvvel. A kiállítás több mint 100 művet vonultat fel a 20. századi képzőművészet egyik legjelentősebb alkotójától.

A korai művek között találhatók azok a hatalmas falfestmények is, amelyeket Chagall a moszkvai Zsidó Színház számára készített 1920-ban: a hangulatos képeken keverednek a zsidó és az orosz népművészet motívumai, s ezeken is jól érvényesül szokatlan képszerkesztése, jellegzetes, sajátos színvilága, költői érzékenysége. Számos Chagall-mű érkezett erre a tárlatra a moszkvai Tretyakov-képtárból és a szentpétervári Állami Orosz Múzeumból, de jelentős műveket kölcsönzött erre az alkalomra például a New York-i Guggenheim Múzeum és a Museum of Modern Art, a párizsi Musée National d’Art Moderne Centre Georges Pompidou is.