Tatabányától Párizsig

A fiatal festőgenerációhoz tartozó Tamási Claudia két kiállítása látható egyidejűleg Budapesten, s a tárlatokat a művész katalógusának megjelenése kíséri. A következetesen egy témával foglalkozó, ám mindig meg-megújuló Tamási képzőművészeknek dedikált fekete-fehér önarcképeket állít ki a Godot Galériában. A nő helyét, társadalmi szerepét analizáló művész elsajátítja a kiválasztott alkotók stílusát, mintegy az ő pozíciójukból festi meg arcképét. Tamási Claudia kiállítása június 21-ig látható a Madách téri galériában, illetve az Ericsson Galériában (Budapest III., Laborc u. 1). Ugyancsak a nő, a női szerepek, a nemiség a témája Szász Lilla Vágy című fotókiállításának, amelyet június 23-ig lehet megtekinteni a Liget Galériában.

Egy sajátos társadalmi réteget mutat be fotóin Barakonyi Szabolcs, akinek a Dorottya Galériában látható legújabb tárlata. Barakonyi a tatabányai fiatalok életének apró mozzanatait, kilátástalannak tűnő helyzetét, s mindezen keresztül a pusztulást ábrázolja.

Az idén lettek nagykorúak azok a gyerekek, akik a magyarországi rendszerváltozás évében születtek. Felnevelkedésük során már a nyugati kultúrát szívták magukba, ám örökségük a kommunizmus reménytelensége. Bár tágabb hazájuk már az Európai Unió, szűkebb életterük a meddőhányó, a lepusztult gyár, a szocreál iparváros, ahová az ötvenes években tízezerszámra költöztették a lakókat. A Tébánya, bányászváros bánya nélkülcímű kiállítás képei jelen és múlt, normalitás és abszurditás furcsa keveredését tükrözik.

Szintén a múlt rendszerbe vezet vissza a Kisterem új tárlata, amelynek keretében Erdély Miklós és az általa vezetett INDIGO csoport fotóit láthatják az érdeklődők. A sajátos művészetfelfogásról tanúskodó fényképek a művészettörténet igazi kincsei. Az Ami személyes és ami szent című, 1984-ben a Bercsényi Kollégiumban rendezett kiállításra készült műveket eddig csupán 1998-ban, Erdély Miklós életmű-kiállításán láthatta a nagyközönség. A tárlat aktualitását az a közelmúltban megjelent kötet adja, amely Erdély művészetpedagógiai tevékenységét mutatja be. A kiállítás június 12-ig tart nyitva.

A legfiatalabb generáció egyik képviselőjének tárlata látható június közepéig a NextArt Galériában. Az 1982-ben született Hidvégi Áron munkáinak középpontjában szöveg és kép viszonyának vizsgálata áll. Munkái a képzőművészet és a kommersz kultúra vizuális kollázsaiként értelmezhetők. Műveinek szerves részét képezik kontextusukból kiemelt feliratok, szövegek, logók és emblémák. Az adott jelnek a korábbi környezetből való kimetszése, illetve új kontextusba való transzplantációja során izgalmas fogalmi és képi világok alakulnak ki. RácmolnáR Sándor szintén a hétköznapit, a kommerszet és a nagy képzőművészeti hagyományút keveri össze munkáin, amelyekből most a Ráday Galériában látható egy válogatás.

A párizsi Galerie Kellerrel együttműködve francia művészeket mutat be hazánkban s magyar alkotókat ismertet meg a francia közönséggel a Várfok Galéria. Párizsban Csiszér Zsuzsi, Győrffy László és Nádler István tárlata látható, Budapesten pedig Mathias Schauweckernek és Jacques Flechemmullernek nyílt kiállítása a Várfok termeiben. Mathias Schauwecker – aki egy Zürichben élő magyar festő javaslatára fordult a festészet felé – társadalmi katasztrófákra reflektáló, kritikus-szatirikus munkákkal jelentkezik. A jelenleg New Yorkban élő Jacques Flechemuller műveit fanyar humor, játékosság és realista stílus jellemzi. Mindkét tárlatot június 28-ig lehet megtekinteni.