Rablott műkincsek özöne

Az elmúlt években Magyarországon a műtárgylopások, -rablások során keletkezett kárnak mindössze néhány százaléka térült meg a rendőrségi statisztikák szerint. 2003–2007 között évente 648–720 között mozgott az ilyen jellegű bejelentett bűncselekmények száma: tíz esetből körülbelül négyet Budapesten regisztráltak, míg a megyék közül Pest és Baranya volt különösen veszélyes. A betörők körében – mint ahogy a műkincspiacon is – a festmények számítanak a legnagyobb slágernek, de a szobrok is jól „fogynak”, részben annak köszönhetően, hogy ezek általában fémhulladékként is értékesíthetők.

A természetes személyektől eltulajdonított műtárgyak összértéke évente több százmillió forintra rúg, de 2003-ban az egymilliárdos határt is túllépte az ismertté vált kár – derül ki az ORFK lapunknak eljuttatott adataiból. Ebből mindössze 19–77 millió forint közötti összeg térült meg a nyomozások eredményeként, ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok túlnyomó része csak a biztosítóban bízhatott, ha kárpótlást akart kapni elveszett kincseiért. (A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyvédelmi Irodája egyébként azzal is próbálja megnehezíteni a lopott műalkotások piacra dobását, hogy egyre több műkereskedőhöz, gyűjtőhöz és más érdeklődőhöz eljuttatja a legfrissebb ismertté vált esetekről szóló – a tárgyak fotóit is tartalmazó – e-mailes értesítéseket.) Trendet sem a kárösszegben, sem a bűncselekmények számában, sem a megtérült öszszegben nem lehet felfedezni: nagyjából 700 esettel, 7-800 millió forintos összkárral és ennek legfeljebb öt-tíz százalékára rúgó megtérüléssel számolhatunk évente.

Arról sem az ORFK-nak, sem a biztosítóknak nincsenek adataik, mekkora értéket képviselhetnek Magyarországon a magántulajdonban lévő, biztosított műkincsek, ám a tapasztalatok szerint sok gyűjtő van, aki egyáltalán nem foglalkozik értékei ilyen jellegű védelmével. Márpedig a biztosítók – a műkereskedelem felfutásával, az egyre értékesebb kollekciók létrejöttével párhuzamosan – érezhetően aktivizálódtak ezen a piacon, bővítették és a gyűjtők igényeihez igazították konstrukcióikat.

A műtárgy-biztosítási piac legnagyobb szereplője, az Uniqa Biztosító Zrt. bécsi anyacégén keresztül bármilyen magas biztosítási értékű gyűjteményre fedezetet nyújt, az értékbecslés pedig a szolgáltatás része – közölte lapunkkal Jaksa Éva műtárgy-biztosítási termékmenedzser. A műtárgybiztosításért fizetendő éves díj személyre szabott, hiszen mindig figyelembe veszik a lakás megfelelő őrzését, valamint azt is, hogy védetté nyilvánították-e az adott festményt vagy műtárgyat.

A speciális all risks fedezet minden kárra kiterjed. Magában foglalja mindazokat a károkat és veszteségeket, amelyek a műtárgyakkal történhetnek (tűz, villámcsapás, robbanás, természeti katasztrófa, vezetékes vízkárok, betöréses lopás, rablás, vandalizmus). Az Uniqánál a biztosítási fedezet kiterjed az egyszerű lopáskockázatra, valamint minden törés- és sérüléskárra is.

Az Uniqánál ezrelékekben számolják a biztosítási díjat, ez a biztosítandó érték növekedésével fordított arányban csökken. Egy évre minimum 60 ezer forint a biztosítás díja, ha közel 14 millió forint értékű, nem törékeny műtárgyunk (festményünk, bútorunk vagy ezüstből készült tárgyunk) van otthon. Ennél alacsonyabb érték esetén a lakásbiztosítás kiegészítő fedezeteként köthetünk biztosítást, amely arányosan kevesebb díjfizetéssel jár.

Szerződéskötés előtt biztonságtechnikai szakértő szemléz a helyszínen, aki azt vizsgálja, gondoskodtak-e a lakás megfelelő biztonságáról, a részleges mechanikai védelemről és a rendőrségre vagy hatósági engedéllyel rendelkező őrző-védő szolgálathoz bekötött riasztóberendezés kiépítéséről. A szemle és az esetleges hiányosságok pótlása után belekerül a szerződésbe, hogy a biztosító a helyszín védelmét megfelelőnek fogadta el, így a károk rendezésekor ez nem lehet vitás kérdés. A betöréses lopás és rablás csak a megfelelő biztonsági feltételek mellett vehető biztosítási fedezetbe, a különösen magas szintű védelem pedig díjcsökkentést jelenthet.

Az értékbecslés, valamint a katalógusszerű, pontos adatokat és digitális fotókat tartalmazó műtárgylista elkészítése nem jelent az ügyfél számára külön költséget. Az értékeket a biztosító szakértője és az ügyfél közösen alakítja ki, így a műtárgyak megegyezés szerinti értéken szerepelnek a listában.

Ha lába kél valamelyik értékes tárgynak, a biztosító a szerződéskötéskor megállapított értéket téríti meg, ha pedig például tűz vagy törés miatt megrongálódik a féltve őrzött festmény, a restaurálás költségeit fedezi. Ha védelem alatt áll a műtárgy, azt a listában dokumentálja a szakértő, de ez biztosítási szempontból nem befolyásoló tényező.

A szabályzat szerint, ha az ellopott műtárgy előkerül, és a biztosító már megtérítette ügyfelének a kárt, választhatunk, hogy a műtárgyat vagy a kártérítés összegét kívánjuk megtartani. Ha az utóbbit választjuk, a műtárgy a biztosító tulajdonába kerül. Amennyiben a visszakerült műtárgyat választja a szerződő, de azt sérült állapotban találták meg, a biztosító megtéríti az értékcsökkenést és a restaurálás költségeit.