Új szerepbe került az állam

A kormányzati és jegybanki bejelentések hatására levegőhöz jutott végre a már-már liluló fejű tőkepiac. Egyre jobban kezdenek körvonalazódni az amerikai mentőcsomag tényleges lépései is. A toxikus papírok felvásárlása helyett a kormány 250 milliárd dollárt tervez fordítani banki részvények vásárlására, a pénzintézetek feltőkésítésére; a tetszhalál állapotában lévő hitelpiacok újraélesztését szolgáló közvetlen tőkeinjekciós programban bankok ezrei kaphatnak majd segítséget. Az összeg fele a kilenc legnagyobb hitelintézetnek jut. Az eddig megjelent piaci információk szerint a Bank of America, a Citigroup, a JPMorgan Chase és a Wells Fargo „fejenként” 25 milliárd dollár állami tőkejuttatást kap, az időközben bankholdinggá átalakult két cégben, a Goldman Sachsban és a Morgan Stanley-ben pedig a kormány 10 milliárd dolláros részvénycsomagot vásárolna. Feltehetőleg a szövetségi betétbiztosító is felhatalmazást kap, hogy a nem kamatozó, többnyire vállalati bankbetétekre korlátlan garanciát nyújtson.

Nem csak az USA kormánya munkálkodik a helyzet stabilizálásán. Németország háború utáni történetének legnagyobb pénzügyi mentőcsomagját fogadta el hétfőn 500 milliárd euró értékben, amely két fő részből áll: 400 milliárd értékben garanciát vállal az állam a bankközi hitelekre, emellett 70 milliárdos közvetlen pénzügyi támogatást ad a rászoruló pénzintézeteknek. Ha a fenti összeg nem elég, további 10 milliárddal megfejelheti az állam, és mindezt tetézi még az a 20 milliárd euró, amely a garanciavállalás biztosítását szolgálja.

A világ legnagyobb feltörekvő piaci guruja, Mark Mobius még 1987-ben, Hongkongban indította útjára az első befektetési alapját, amely kizárólag a fejlődő piacok részvényeit vásárolta. Noha akkoriban a portfólióban szereplő papírokat sokan rendkívül kockázatosnak tartották, Mobius komoly növekedési potenciált látott bennük. Szerinte az elmúlt hét hónapban tapasztalt feltörekvő piaci árfolyamesések és a gyengülő dollár miatti további félelmek túlzottá váltak, belátható időn belül véget kell érnie a „rossz szériának”, és az elkövetkező három-hat hónapban egyfajta megnyugvásra, sőt, emelkedésre számíthatunk. Kiváló beszállási célpontokat találhatunk az alulértékelt papírok között, amelyeket érdemes hosszú távra vásárolni. Mobius ugyanis úgy véli, ez a válság sem különbözik a többitől, így a világvége hangulatot is fölöslegesnek érzi, ha pedig a befektetők mégis elkeserednek és tömegesen adják el a részvényeiket – mint ahogy most is teszik –, akkor vásárolni kell. A feltörekvő régiókat, azon belül pedig az ázsiai piacokat ajánlja Burton Malkiel, a Bolyongás a Wall Streeten című könyv szerzője, a Princeton Egyetem közgazdaságtan-professzora is: „Minden befektetőnek meg kell szereznie a megfelelő kitettséget az ázsiai piacon, hiszen aki a folyamatban lévő és még előttünk álló növekedésből kimarad, az a saját kárára teszi mindezt.”

Ezt elkerülendő választhatja például az Aegon Ázsia Részvény Alapok Alapját is, amely kedvező belépési lehetőséget kínál most a nagyon komoly növekedési kilátásokkal kecsegtető fejlődő piacokra. Az ázsiai vállalatok tartós nyereségnövekedése, a bő likviditás és az ázsiai feltörekvő devizák a válság elmúlásával várható felértékelődése mind hozzá fog járulni ahhoz, hogy az elkövetkező években a térség gazdasági növekedése valószínűleg messze meghaladja majd az európait, illetve az amerikait. Az átlagosnál gyorsabb gazdasági bővülés fenntarthatóságát a hosszú távú strukturális fejlődés biztosítja. Az országok stabilitásához emellett hozzájárul a nagy mennyiségű felhalmozott devizatartalék és az alacsony eladósodottság. Ezen piacok belföldi keresleti bővülés és a likviditás hosszú tá-von ellensúlyozhatja a fejlett piacok gazdasági lassulását, ugyanakkor teljesen nem tudja kivédeni azt.

Az ázsiai vállalatok értékelési szintje alacsony mind historikusan, mind más régiókkal való összehasonlításban. Mivel az ilyen alapoknál fontos, hogy a megfelelő értékelési szintű piacokon fektessenek be, a portfólió kialakítását egy modell is segíti, amely tartalmazza a fontosabb makroadatokat és a térség vállalatainak főbb értékelési mutatóit. Az Aegon az ázsiai alap tőkéjét a célországok (Kína, Hongkong, India, Japán, Korea, Malajzia, Thaiföld, Vietnam, Tajvan) részvény jellegű instrumentumaiban tartja. Az alapkezelő elsősorban tőzsdén forgalmazott befektetési alapokat, úgynevezett ETF-eket, illetve nyílt végű nyilvános befektetési alapokat vásárol, és csak olyan befektetési formákba invesztál, ahol a költséghányad egy százalék alatt marad. Az alap referenciaindexe az MSCI Far East Index, célja pedig, hogy ennek a teljesítményét legalább két százalékkal felülmúlja.

Tájékoztatás

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a hozamok jövőbeni nagyságára. Jelen elemzés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak.

A befektetés részletes feltételeit az alap tájékoztatója tartalmazza, amely a mindenkor érvényes kondíciós listákkal együtt megtalálható a forgalmazási helyeken. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők.