Az utazást megelőzően washingtoni interjújában az IMF vezérigazgatója pesszimista képet festett az idei év pénzügyi kilátásairól. A bankok összesített veszteségei és hitelleírásai várhatóan „jelentősen" meghaladják majd azt a mértéket, amit az IMF korábban várt. Utoljára novemberben emelte meg az IMF a rossz hitelek miatt keletkező globális veszteség volumenét, 1400 milliárd dollárra.
Strauss Kahn a világgazdaság idei teljesítményével kapcsolatban is borúlátóbb a novemberi számításnál: az IMF akkor a gazdasági visszaesés mértékét 0,7 százalékra taksálta az Egyesült Államokban, 0,2 százalékra Japánban és 0,5 százalékra az euró-térségben.
A szervezet vezetője szerint ahhoz, hogy hatékonyan tudjon hitelt nyújtani a szegényebb feltörekvő országoknak, még 150 milliárd dolláros extra befizetésre lenne szüksége. Az IMF novemberben történetének legnagyobb volumenű hitelkeretét bocsátotta ki, 41,8 milliárd dollár értékben. Azóta a nagyobb tartalékkal rendelkező országokra nyomást igyekszik helyezni Strauss Kahn, hogy növeljék befizetéseiket. Eddig Japán tett ígéretet 100 milliárd dolláros kvótanövelésről.
Az IMF vezére külön kiemelte, hogy a legnagyobb nehézségek eddig Kelet-Közép Európában jelentkeztek, ahol a külpiacok szűkülése, a devizák szeszélyes árfolyammozgása, és a krónikusan hiányos költségvetések súlyosbíthatják a recessziót. Az IMF vezérigazgatójának keddi budapesti látogatásán bizonyára terítékre kerül a bankmentő csomag. Az IMF készenléti hitelének egyik feltétele ugyanis a bankmentő csomag finanszírozása volt, de ennek törvényi hátterével késlekedik a parlament.
