A tervezett egységes európai pénzügyi felügyeleti rendszer - Háttér
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz eredeti európai bizottsági elképzelésekhez képest azonban az uniós felügyeletnek korlátozott lesz a befolyása. A rendszer célja egyebek között, hogy a jövőben megelőzhető legyen egy újabb gazdasági válság. Jelenleg nem létezik egységes európai pénzügyi felügyelet, hanem minden ország maga gondoskodik a pénzügyi szervezetek állami ellenőrzéséről. A tavaly ősszel kirobbant hitelválság azonban megmutatta, hogy az eddigi mechanizmusokkal nem lehet eléggé hatékonyan őrködni a piaci fegyelem betartásán, a pénzügyi intézmények egészséges működésén. A bankok és a biztosítók működése átnyúlik a nemzeti határokon, ellenőrzésük azonban nem. A reformok végső célja az lenne, hogy a befektetőknek jobb védelmet biztosító reformokat vezessenek be az uniós felügyeleti rendszerben. Az új szerkezetben helyet kapna az úgynevezett Európai Rendszerbeli Kockázatok Testülete, amely a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat hivatott időben felismerni.
A mostani döntés értelmében ez a szerv nem az Európai Központi Bank (EKB) közvetlen alárendeltségében működik majd, ámbár vezetőjét az EKB kormányzótanácsa nevezi ki. Zárónyilatkozatukban a kormányfők külön leszögezték, hogy az új struktúra kialakítása "nem lehet hatással az egyes nemzeti költségvetésekre". Jóváhagyták azt is, hogy három új uniós felügyeleti hatóság jöjjön létre annak érdekében, hogy javítsák a nemzeti felügyeletek közti összhangot, és a több országban működő csoportok ellenőrzését.
Az uniós hatóságokat egyúttal a nemzeti hatóságokkal közös hálózatba vonják. Mindezekről az Európai Bizottság még idén uniós jogszabálytervezetet készít, és az új testületek jövőre létre is jöhetnek - derül ki a brüsszeli csúcstalálkozó döntéseiből.
