A betéteknél viszont 36,9 milliárdos többletet produkált a szektor, így ezúttal jelentősen szűkült a hitelek és a betétek közötti olló: most már nem egészen 800 milliárd forintot tesz ki, természetesen az előbbiek javára.
Ám ha a számok mögé nézünk kiderül: gyakorlatilag teljes egészében a forint erősödésének köszönheti a kedvezőbb egyenleget a háztartási szektor.
A GfK Hungária Piackutató egy múlt heti felmérésében kiemelte: alaposan megváltoztatta a válság a magyarok pénzügyi attitűdjét. A 2009 áprilisában végzett kutatás szerint ugyanis a lakosság körében többen szeretnének megtakarítani, mint hitelt felvenni. „Erre a háztartások pénzügyi szokásait vizsgáló felmérés indulása, vagyis 1995 óta nem volt példa” – közölték.
Szerintük a lakosság bizalma megrendült a hitelekben - ami nem csoda, hiszen a forint gyengülése, illetve ingadozása világossá tette például, menynyire kockázatosak a devizakölcsönök.
Simor András egy konferencián a bankszektor adósságállományát emelte ki: a hazai bankszektorra jellemző, 150-160 százalékos hitel/betét arány jóval magasabb a Szlovákiában vagy Csehországban jellemzőnél, hiszen ott 90 százalék környékén mozog ez a mutató.
