Eredményes évet zárt a pesti tőzsde

Szép hozamot érhettek el azok az – elsősorban hazai – befektetők, akik az árfolyamgödör alján szálltak be valamelyik magyar tőzsdei cégbe, a papírok jegyzései ugyanis már a válság előtti szinteken zárták a múlt évet – olvasható a Budapesti Értéktőzsde tegnap közzétett 2009-es összefoglalójában. A tavaly év eleji riadalom hatására a magyar parkettet hagyományosan uraló külföldi tőketulajdonosok egy része zárta pozícióját és kivonult a piacról, míg a hazai magánbefektetők jelentős részét aktivizálta a historikusan alacsony szintre süllyedt árazás, így az év során jelentősen megváltozott a BÉT-en kereskedő befektetők összetétele: az első kilenc hónapban a forgalom közel 80 százalékát már elsősorban hazai invesztorok, részben intézményi, részben magánbefektetők uralták. A hazai befektetési szolgáltatónál nyitott értékpapírszámlák száma 22 százalékkal nőtt 2008 áprilisa és 2009 áprilisa között, miközben a részvénypiaci forgalmon belüli arányuk 2009 első harmadában a 2008-as 25,8-ről 45,2 százalékra emelkedett.

Szakértők pozitívan értékelik azt is, hogy a hazai lakosságot nem csupán aktivizálta a válság utáni alacsony árfolyamszint, hanem az év végi visszakapaszkodásra sem kezdtek profitrealizálásba. A befektetési szolgáltatók tapasztalatai alapján az újonnan piacra lépők jelentős része a kezdeti pozíciók zárását követően is aktív szereplője maradt a hazai kereskedésnek.

Mint azt az egyik elemző megfogalmazta: „Tanulási folyamat kezdődött, amelynek során a hazai lakosság egyre szofisztikáltabb befektetési stratégiákat sajátított el.” Ennek is betudható, hogy nagyobb számú, de kisebb összegű kötés zajlott a piacon: a havi átlagforgalom árfolyamértéken ugyan elmaradt a korábbi évekétől – napi szinten is csupán 20,5 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a papírok –, de darabszámban havonta átlagosan 208 millió részvény fordult meg a tőzsdei kereskedésben, és a havi átlagos kötésszám is jelentősen, 77 százalékkal haladta meg a korábbi években tapasztalt aktivitást.

A tanulási folyamat elejére utalhat az is, hogy az előző évhez képest megugrott a piaci koncentráció, vagyis a leglikvidebb papírok – elsősorban az OTP és a Mol – forogtak nagyobb számban, míg a kisebb cégekkel szemben óvatosabb stratégiát követtek a hazaiak. Jellemző, hogy a tőzsde részvénypiaci forgalmának 97,5 százalékát öt papír adta: ezen belül a két legnagyobb között némi hangsúlyeltolódás történt: a Mol részesedése csökkent, miközben az OTP tovább növelte fölényét: részvényforgalmon belüli aránya 57,3-ről 68,9 százalékra ugrott az előző évhez képest.

A hazai magánbefektetői réteg bővülésének nemzetgazdasági hatását a magyar vállalatok is egyre inkább felismerik, ennek köszönhető a tőzsdei úton történő tőkebevonás megugrása: 2009-ben négy új részvénysorozat jelent meg a parketten, valamint 1998 óta először tavaly került sor egy másodlagos nyilvános részvénykibocsátásra, amelyet az RFV Nyrt. hajtott végre. Az új kibocsátások összességében 12 milliárd forinttal növelték a részvénypiaci kapitalizációt, miközben kivezetésre az év folyamán nem került sor.

A BÉT azonnali piaci forgalma 5,7 ezer milliárd forint volt, ennek 94,6 százalékát a részvényszekció adta. GT

Csökkenő nyereség

A BÉT 2009-es előzetes árbevétele 3,2 milliárd forint volt, ez 3,2 százalékkal marad el az előző évitől. Az 1,6 milliárd forintos EBITDA ugyanakkor 4,5 százalékos növekedés tavalyhoz képest, köszönhetően a szigorúbb költséggazdálkodásnak. Az adózás utáni eredmény viszont 39,3 százalékkal lehet kevesebb a 2008-asnál: 1,4 milliárd forint. Ez elsősorban az elmaradt Keler-osztalék következménye – közölte a tőzsde.