A 2002–08 között uralkodó hitelfelvételi hullám után – amelynek következtében a magyar lakosság eladósodottsága elérte az európai átlagot – a következő években a megtakarítások és a felelős pénzügyi gondolkodás előtérbe kerülése várható. Ez pozitív hatást gyakorolhat az életbiztosítási piacra is – áll a CIG Pannónia Életbiztosító által kiadott elemzésben.
A magyar háztartások vagyoni szerkezete – állapítja meg az elemzés – nem mutatott jelentős elmozdulást az elmúlt években: mindhárom komplexebb megtakarítási forma (nyugdíjpénztár, életbiztosítások, befektetési alapok) részaránya növekedett ugyan, ám számottevő mértékben csak a nyugdíjpénztárakban felhalmozott súlya ugrott meg. (Ez azonban elsősorban a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kötelező jellegére vezethető vissza: a bruttó bér alapján a munkáltató által kötelezően utalt pénztári hozzájárulás aránya 5-ről 10 százalékra nőtt.)
Emellett, bár jelentősen nőtt az életbiztosítók aktivitása hazánkban is a vizsgált periódusban, összességében csupán kismértékben tudott növekedni a teljes lakossági vagyonon belül a biztosításban fekvő megtakarítások aránya. Az emelkedés mögött azonban éves átlagban 15 százalékos bővülés húzódik meg, amely 2,7 százalékponttal nagyobb a teljes lakossági vagyon átlagos éves növekedésénél. Az elemzés szerint viszont ezzel együtt is jelentősek a tartalékok a hazai piacon: míg a nyugat-európai országokban az életbiztosításokban felhalmozott megtakarítások aránya a teljes vagyonon belül (átlagban) egyértelműen 10 százalék felett van, hazánkban a súlyuk alig több mint ötszázalékos.
„Mára teljes mértékben eltűntek a regionális különbségek Európán belül az életbiztosítási konstrukciókat illetően. Hazánkban ugyanolyan fejlettségű termékek állnak rendelkezésre a hosszú távon megtakarítani kívánók számára, mint Nyugat-Európában. A termékkülönbségek megszűnését követően, a 2008-as válság fájdalmas tanító erején keresztül növekvő pénzügyi tudatosság révén egyértelműen arra számítunk, hogy a magyar piac az életbiztosítások terén is konvergál majd a nyugati országokhoz” – összegezte a CIG piaci kitekintőjét Gaál Csaba, a társaság vezérigazgatója.
A Union Biztosító háttéranyaga szerint pedig ismét várható növekedés a befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosításoknál is. A megtakarítók kockázatvállalási hajlandóságát megnyirbálta a válság – mutat rá az Union közleménye –, éppen ezért az elmúlt negyedévben elsősorban azok a unit-linked termékek voltak sikeresek a piacon, amelyeket ennek figyelembevételével fejlesztettek tovább a biztosítók.
A befektetői bizalom visszatéréséhez nagyban hozzájárult az árfolyamváltozásra figyelmeztető stop-loss funkció, a tőke- és hozamgarancia alkalmazása, valamint újszerű befektetési portfóliókat tartalmazó eszközalapok összeállítása. „Az újfajta megoldásokkal a unit-linked biztosítás válságállóvá tehető, ezáltal más megtakarítási formákhoz képest jobb megoldást jelent az ügyfeleknek” – vélekedett Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A társaságnál ugyanakkor úgy látják: szabályozói oldalról az eltörölt adókedvezmények újbóli alkalmazása enyhíthetné az előző években tapasztalt visszaesés hatásait, bár a biztosítók egy része az elmúlt időszakban maga is aktívan tett a befektetési kedv újbóli növelése érdekében. VG